Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)
Praznovszky Mihály: Álom és valóság között Egy Krúdy-hős sorsa 1849 után
De vajon így volt-e? Vajon hős volt-e Krúdy Kálmán, a „csínytevő pajkos?” A válasz, természetesen, nem. Még akkor sem, ha nem találjuk a magyarázatot kérdésünkre: miért bujkált 12 évig a nógrádi fiatalember?21 Miért nem menekült Világos után külföldre, vagy ment volna a többiekkel egy-két év múlva? Vagy élt volna az amnesztia lehetőségével 1857 után? Hiszen 1848-49-es szerepe egyáltalán nem indokolta szüntelen menekülését. Ám az is lehet, hogy a társadalmilag kilátástalan élethelyzet számára más menedéket nem jelentett. A Krúdyak ekkor már az elszegényedett nógrádi nemesek közé tartoztak. A Szécsénykovácsiban honos família az osztálylét perifériájára szorult. Gazdasági erejükből csak arra tellett, hogy az elsőszülött Gyulát tanítassák, aki ügyvéd oklevelet szerzett s 1849 után majd ő alapítja meg a család nyírségi ágát. A két fiún kívül még négy lányról is gondoskodni kellett s ez messze erején felül volt a családnak. Ráadásul Kálmán is sok gondot okozott. Tanulni nem akart s már tizenévesen kitűnt vad természete, amelyre szintén nem lelünk magyarázatot. Verekedések, de súlyos tettlegességig, betörés a balassagyarmati megyeházára, nemi erőszak a környék jobbágy lányain - a fenyítő törvényszék jegyzőkönyvei mindent pontosan megőriztek nem csoda, ha a családnak idejében döntenie kellett. A megoldás nem lehetett más, 18 évesen katonának adták. így a bírósági jegyzőkönyvek ezt is rögzítették, amikor beidézték: „alázatosan és hivatalosan jelentem, hogy a gyanúval vádolt Krúdy Kálmán szülei által időközben katonának adatván...” - írja Horváth Elek szolgabíró 1845-ben.22 Az egyenruha, úgy vélték, menedéket ad a rossz útra tért fiúnak. A szabadságharc forrásai megőrizték nevét. Bár nem tudjuk követni katonai pályáját, de tény, hogy 1848 nyarán közvitézként kezdte a 17. honvéd zászlóaljánál, itt először őrmester lett s a Közlöny 1848 december 21-i száma szerint alhadnaggyá léptették elő az 12214/3314 számú parancsban. Ennél többet nem tudunk, 1849 utáni szerepéről viszont igen. A forrásokból kiderül, hogy szó sincs nemesi virtusról, pajkosságról, hazafias lelkesültségről. Krúdy Kálmán deviáns magatartása mindvégig nyomon követhető. Betörések, rablások, nemi erőszak, börtön, majd szökés s végül az agyon- lövés: ez 12 év krónikája. S még csak felmentést sem találunk, azaz nem leljük a hatalom akkori gyakorlatát, hogy a szabadsághőst üldözött bűnözőként állítsa be a sajtóban. A bandája sem állt 40 nógrádi nemes ifjúból, legnagyobb létszámában sem érte el a 10 főt, de inkább voltak ketten-hárman, mindannyian hontalan csavargók.23 Ebben az időben Nógrád és Hont megyében rövid ideig valóban bujdosott néhány gerilla. 1849 november 5-én karhatalmat kellett Ecsegre kivezényelni Bory Lajos, Hruspai Antal, Laczay Károly és Gracza Antal miatt. 1850. június 21 Praznovszky Mihály, Krúdy Kálmán, Adalékok a Krúdy család nógrádi ágának történetéhez = Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, Balassagyarmat, 1983, 157-200; Praznovszky Mihály, A lezüllött kisnemes: Krúdy Kálmán, = Uő, Madách és Nógrád a reformkorban, Salgótarján, 1984. 129-159. Legutóbb Lipp Tamás írt róla Krúdy Kálmán csínytevései címmel, de adataihoz csak a Mikszáth kritikai kiadás vonatkozó kötetének jegyzeteit használta fel. (Kánkánia, Bp., Liget, 1997, 47-54.) 22 Nógrád megye fenyítő törvényének iratai. 333/1845. 23 Ezeknek az adatoknak a forrásai a Nógrád megyei Levéltárban találhatók, bőséggel hivatkozom rájuk az említett 1978-as múzeumi évkönyvbeli tanulmányomban. 110
