Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)
Praznovszky Mihály: Álom és valóság között Egy Krúdy-hős sorsa 1849 után
30-án már Krúdy Kálmánnal együtt körözik Záhony Istvánt, Gracza Antalt „mindkettő gerilla főnökök, vádoltatnak, hogy vizsgálat alatt álló Krúdy Kálmán társaságában Lőwinger gyapjú-kereskedő és Lojkó Sámuel gyógyszerész megölése és megfosztásában vett részt.” (Gracza Antal már ekkor fél éve halott.) De más társainak a neveit is ismerjük a köröz vény ékből: Dóka Lakatos György- gyel részt vett a polichnói lelkész kirablásában, másik társának a körözvény még a nevét sem tudta. Krúdy körözéséről 1849 telétől vannak adataink, ezeket a községi hirdető könyvek, a liber currantaliumok őrizték meg. Általában útonállással vádolták. Hol 23 évesnek mondják, hol 30 évesnek, öltözete betyáros, a honvéd egyenruhából maradt darabokkal kiegészítve. „Bátor tekintélyű” azaz tekintetű, s hozzáfűzik: „beszél magyarul, tótul, rosszul németül s még rosszabbul deákul.” Többször is elfogták 1850- től kezdve, de pár hónapi rabság után mindig megszökött. Apja kúriájában házkutatásokat tartottak, naponta megjelentek a csendőrök. Krúdy Nógrádot járta, ennek számos nyomát őrzik a források. így például 1850. augusztus 19-én Danes Pál csé- csei jómódú gazda arról panaszkodott, hogy Krúdy a faluban rabolt barátaival, s a parasztok is velük tartanak: „a parasztnál itt nincs huncutabb, csak nevet, ha hallja, hogy rabolják a gazdagot.” De nemcsak rablásról szólnak a jegyzőkönyvek. 1851-ben egy Lövik Terézia nevű parasztlányt erőszakolt meg s bántalmazott súlyosan. Nem véletlen, hogy amikor újra elfogták - a jelentések egyértelműen bizonyítják -, a lakosság megkönnyebbült. „Krúdy elfogatásának mindenki pártkülönbsége nélkül örülni látszik, egy sajnálkozó szó nem hallatván, ami ily egyének kézre kerülése alkalmából sűrűn történni szokott.” Másutt az elfogás hírére hozzáfűzték: „ez mindenkiben jóleső érzést váltott ki, örvendetes szenzációt jelentett.” S a történet így zajlott tovább. Rablás, erőszak, üldözés, fogság, szökés - még az apja is megtagadta 1853-ban. Halála sem romantikus motívumokból áll össze. Erőszakos cselekedetei közben parasztok fogták el s adták csendőr kézre. Majd a vizsgálat során kiderült bűnei miatt - „három igen fiatal leánykán elkövetett erőszak” volt a vád - kihallgatni vitték Vácra, a balassagyarmati börtönből. Ekkor kísérelt meg szökést Vadkert (ma Érsekvadkert) táján, de a pandúrok lelőtték. Nem lehet elítélnünk a rétsági plébánost, aki a halotti anyakönyvben megkönnyebbült lelkének így adott kifejezést. „A vad, veszélyes, közismert rabló méltó büntetését elnyerve így veszett el szánalmas módon.”24 Krúdy Kálmán sorsa egy volt a forradalom bukása után menekülő, bujdosó fiatalok sorsából. „A délibábok kora volt ez - írja Krúdy - a múlt század magyarjainak a regényessége, színpadiassága kellett ahhoz, hogy a szomorú esztendők derülten - mint egy kalandos regény - éltek emlékezetünkben... az emberek fantáziája mindent nagyobbnak látott a valónál s az ábrándok, álmok elvették a tisztánlátásukat.”23 24 Rétsági kát. plébánia halotti anyakönyve, 43/1861. 306. 25 Az álmok hőse, 346-347. in
