Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
II. Ünnep és nyelv - Ratzky Rita: „Te, lelkemnek megmaradt fele". Jókai emlékbeszédei Petőfiről
JEGYZETEK 1 Petőfi Sándor: Jókmj Mórhoz. Petőfi Összes Müvei. I. Bp. 1951. 351-352. 2 A Petőfi-kultusz első fejezetét lásd Kerényi Ferenc: A körözőlevéltől a szoboravatásig. A Petőfi- kultusz első korszaka, 1849-1862. In: Kegyelet és irodalom. Szerk. Kalla Zsuzsa. A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvei. 7. Bp. 1997.130-143. 3 Jókai Mór: Petőfi eszmecsírdi. Nemzet 1891. jan. 7. Kötetben: Őszi fény. Bp. 1898. 73-87. Ferenzi Zoltán: Petőfi életrajza. I—III. köt. Bp. 1896. III. köt. 284-286. Szekeres László: Jókai és Petőfi szakítása. Irodalomtörténet 1957. 413-445. 4 Az adatot idézi Nagy Miklós a Petőfi emléke Jókai írásaiban című tanulmányában (In: Petőfi-moza- ik. Bp. 1974. 73.). 5 Jókai Mór Előszava a Havas Adolf által szerkesztett Petőfi élete és költeményei. Bp. 1892.1.1-XCV. kiadásban III-IV. 6 Jókai Mór Összes Művei. Nemzeti Kiadás. Költemények. II. Bp. 1898. 40-41. 7 Jókai Mór Összes Művei. Költemények. I. Bp. 368-369. 8 Jókai Mór Összes Művei. Nemzeti Kiadás 11. köt. (Dekameron I.) Bp. 1894. 102-108. 9 Gyulai Pál: Jókai legújabb művei. Budapesti Szemle 1869. 498-514. 10 A témának egyetlen újabb feldolgozása van, ez is az 1997-es őszi kultusz-konferencia után jelent meg: Fábri Anna: Élmény, emlékezet, értelmezés. Jókai-művek a forradalomról és a szabadságharcról. Kortárs 1998/8. sz. 24-33. 11 Jókai politikai eszméinek változásáról újabban lásd Fábri Anna: Jókai Mór. Magyar Szabadelvűek. Bp. 1998. 9-23. 12 Jókai Mór: Politikai divatok. Jókai Mór Összes Művei. Regények 14. Bp. 1963. 6. 13 Lásd Bisztray Gyula: Jókai „irodalomtörténete". Előszó az Írói arcképek című kötethez. Bp. 1955. 35. 14 Lásd erről Fábri Anna: I. m: 28. 15 Jókai Mór: A tengerszemű hölgy. Jókai Mór Összes Művei. Regények 55. Bp. 1972. 35. 16 Első megjelenése: Koszorú 1882. VIII. fűz. 388-407. A továbbiakban EMLÉKBESZÉD 17 Jókai Mór: írói arcképek. Bp. 1955. Sajtó alá rendezte, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Bisztray Gyula. 247-252. 18 Koszorú 1882. 406-407. 19 Ezt teszi Kölcsey is Emlékbeszéd Kazinczy Ferenc felett című munkájában: „Képzeletim előmbe állították a nagy férfiút, úgy amint őtet legutólszor e társasági körben láthatám. Itt ült ő közöttünk..." Kölcsey Ferenc Összes művei. I—III. köt. Bp. 1960.1. 714. 20 Kölcsey fenti beszédében is fontos a személyes hitel: „Ah láttam én ezen kínokat! mert tanúja va- lék álmatlanúl töltött éjjeleinek;". Uo. 722. 21 Kölcseynél Kazinczyról szólva, így fordul ez elő: „Nyelvünk bajnokává szentelé magát" vagy „s véráldozatnak képzelém a szent öreget, mely a nép bűneiért utolsó hörgései közt vonaglik". 1. m: 722. 22 Ezt megírja Jókai az Utolsó találkozásom Petőfivel című írásában. Magyar Nemzet 1900. jan. 7.1-3. Hatvány Lajos szerint ez inkább csak Jókai képzeletében játszódott le. Hatvány: így élt Petőfi. I—II. köt. Bp. 1967. II. 688. 28-as lábjegyzet. 23 Lásd Domokos Mátyás televíziós beszélgetésében Illyés Gyulával 1975. december 25-én. 24 Petőfi Összes Művei. V. Bp. 1956.164. 25 In: Az én életem regénye. Jókai Mór Hátrahagyott művei. 5. köt. Bp. 1912. 254. Uaz: Bisztray 265. 26 R. R: Petőfi öltözködéséről, ízléséről. In: [Kalla Zsuzsa—Ratzky Rita] Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái. Bp. 1998. 27 In: Jókai: Megtörtént regék. Bp. 1897. 98. 28 Lásd [Kalla--Ratzky]: I. m: 36-38. és a tárgykatalógus rész 29 Ezt írja meg, mint láttuk fentebb, regényben, a Politikai divatok-ban Pusztafi alakjában. 30 Ebben a mondatban pedig az Óh Petőfi, ha most élnél! című Jókai-vers utolsó sora visszhangzik. 31 Jókai Mór Levelezés III. Bp. 1992. 314. 32 Elnöki megnyitó beszéd a Petőfi-társaság első közgyűlésén. 1877. január 1-én. In: Jókai: írói arcképek. 251. 108
