Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

VI. Ünnepi alkalmak - alkalmi ünnepek - Kovács Ida: Vendégkönyvek faggatása. Irodalmi vitorlázások, avagy írószalon Balatonfüreden

molysággal sem, - bizonyos füredi események besorolásakor. így, csak azt tanácsolhatom, játsszanak velem, - megígérhetem, nem sértünk kegyeletet.

*

Lipták Gábor 1912-ben Budapesten született. író, művelődéstörténész, a magyar monda és mesekincs kutatója, a Balaton környéki mondavilág legjobb ismerője, gyűjtője és közreadója, számos útirajz szerzője. Életében 19 kötete látott napvilágot. Végzettségét tekintve közgazdász, a két háború között kezdett publikálni ismertebb napilapokban. Balatonfüredre nősült, itt telepedtek le az 1940-es évek elején felesége családjának, a Gyapaiaknak a múlt század utolsó harmadában épült, szőlőskerttel körülvett villájában. A Lipták házaspárt hamarosan már Balatonfüred tekintéllyel bíró lakosai között tartották számon, kapcsolataik, szerteágazó barátságaik révén a nagyközség, majd később város nevezetes, népszerű polgárai lettek. Házukat a hozzájuk rendszeresen visszatérő íróvendégek kezdték először irodalmi szalonként emlegetni. írókon kívül megfordult a házban Huszárik Zoltán, Bacsó Péter, Makk Károly filmrendező Szelényi Károly és László fotósok, a színészek közül: Tolnay KÍári, Margittai Ági, Törőcsik Mari, Psota Irén, Polónyi Gyöngyi, Latinovits Zoltán, Ráday Imre). Orvosok, mérnökök, botanikusok, archeológusok, muzeológusok, történészek, újságírók is jártak itt szép számban. A nagy hozzáértéssel és ambícióval gyűjtött, ritkaságszámba menő néprajzi emlékekkel, antik bútorokkal, értékes festményekkel, szobrokkal (biedermeier képeken kívül Egry József festményei, Ferenczy Béni és Amerigo Tot rajzai, Borsos kisplasztikái, plakettjei, stb.) zsúfolt múzeumi atmoszférát idéző háromszobás villa már önmagában is vonzotta a látogatókat. A tény, hogy neves személyiségek töltöttek itt vidám órákat, napokat, s ezek dokumentumai, valamint a Balaton csábító közelsége csak fokozták az érdeklődést a ház és a vendéglátók iránt.

Fodor András 1963. május 30-án jegyzi fel naplójába: „Könyvtárosokat okítottam a szomszédságban, kaptam néhány szabad órát, hogy benézhessek Lipták Gáborékhoz. A kapuban, kék kabátban, komótos járással éppen Takáts Gyulát pillantom meg. Nagy az öröm. Hallom, hogy Németh László, Keresztu- ry is jön hamarosan. A ház sokat emlegetett gazdája műtárgyaktól, öreg bútoroktól, könyvektől roskadozó szobájában szívesen fogad. Korpulens, rossz lábú, birtokosra emlékeztető figura, felesége szinte gyerekesen közvetlen. Szükség is van erre, mert óriási a forgalom ebben a házban. Keresztury nem ok nélkül nevezte el Lipták-féle rendezőpályaudvarnak. Most Zoltán Péter rádiós van itt, merthogy Illyés 110 percet kapott egy Balatonról való műsor-összeállításra. Józsa doktor hozza őket, meg Némethéket. [...] Keresztury találja meg szerepeltetésem lehetőségét. Illyés már mondja is: 'Németh László az imént megemlékezett egy barázdált arcú, szürke szemű festőről, Egry Józsefről. Társaságunkban van Fodor András, ki róla verset írt, kérjük, olvassa fel.' Izgatottság nélkül, könnyen, jól megy.4 A Fodor András által leírt rádiósfelvétel emlékét, a műsorkészítők névsorát megőrzik a Lipták-vendégkönyv aznapi bejegyzései is. Időről időre megjelentek a Lipták-házban a kulturális élet különféle intézményeinek képviselői: volt itt több ízben a Magyar Rádión kívül a Televízió, a Művelődési Minisztérium, a helyi és a megyei Tanács, jónéhány múzeum, (közöttük a Petőfi Múzeum is), a Magyar PEN Club, s hivatalos vendégeik, s nem egyszer követségek attaséi külföldi diplomatákkal. A ház, s gazdájá277