Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

IV. Ünnepi hagyományok születése - Keresztesné Várhelyi Ilona: Egy kultusz metamorfózisai. A kultuszképződés modellje a debreceni Csokonai-kultusz fejlődésében

működik, mégis jellemző tévedéssel Csokonai-múzeumnak nevezik - elhelyezési gondokkal küzd. Alig-alig mozdul valaki egy évfordulós megemlékezésre, egy emléktábla avatásra. Csokonai metamorfózisokra hajlamos kultusza azonban túl fogja élni a piacgazdaságot. (Lehet, hogy a százezer forintos bankjegyünkön még viszontlátjuk - ha Csokonait nem is, legalább - a csikóbőrös kulacsot!?)

JEGYZETEK

1 Vö.: Vargha Balázs: Csokonai Emlékek. Akadémiai Kiadó, Bp., 1960. 33-71.

2 Alkalmi versek a temetésre. Vargha Balázs: i. m. 241-280.

3 Vargha Balázs i. m. 361-383.

4 ua. 284-300.

5 Vő.: Kaplonyi György: Debreceni ércemberek, márványnévjegyek. Debrecen, 1943. 33.

6 Az iskolai szünidőnk határideje közeledett már, s Petőfi Pápára menetele előtt még szüleit is meg akarta látogatni, s Mező-Berényben tovább nem maradhatott. Egy itteni pajtásunkat ügyei Debrecenbe szólították, s szíves hívására, hogy lennénk úti társai, elhatároztuk, hogy e calvinista Róma megtekintése céljából és Csokonai sírja kedvéért ajánlatát elfogadjuk. Utunk az alföldi piszkos falvak és mezővárosokon át odáig semmi említésre méltót nem nyújtott, kivévén a határtalan port, mely egész Debrecenig gyötört bennünket, s ha itt nem adott volna némi kárpótlást a kollégium megtekintése és Csokonai sírja, szint' azon élvezettel lettünk volna kénytelenek megelégedni, melyben már az litban részesültünk. Miután a főiskola könyvtárát, gyűjteményeit egy öreg deák készséggel megmutatta, kimentünk Csokonai vaspyramid sírjához. OrIAd 351 Kkl 368.

7 Úti Levelek Kerényi Frigyeshez III. 1847. V. 14.

8 Domby (1778-1864) 1805-ben éppen szénior volt a Kollégiumban.

9 Domby Márton: Csokonay V. Mihály élete. Pesten, 1817.

10 Eredetije a Debreceni Református Kollégiumban, Medgyessy Ferenc által készített másolata a Debreceni Irodalmi Múzeumban található.

11 A belvárosban a Kálvin téren áll, nem messze az eredeti felállítási helyétől.

12 Kaplonyi i. m. 20.

13 A szobor talapzatában, akárcsak a sír exhumálásakor odarejtett kéziratokat, titkokat keresett az utókor, eredménytelenül.

14 A százados Csokonai emlékünnepéllyel kapcsolatos Csokonai-kiállítás Tárgymutatója. Debrecen.,1905.

15 A gyűrű történeti hitelesítése a Csokonai Kör jegyzőkönyve szerint: „Júlia egyik testvére, Sámuel és ennek fia, Elek tanúi voltak 1856-ban Júlia utolsó napjainak és elhalálozásának, s midőn az agg éveiben is szép öreg nő kilehelte nemes lelkét, férje, Végh Mihály lehúzott a nő ujjáról egy arany gyűrűt,... amely sima arany karikagyűrű, közepén oly alakzattal, mint a köves pecsétnyomó gyűrűk, de a kő helyett egy kis felnyitható, fedéllel bíró üreggel, amelybe haj, méreg vagy egyéb apróság rejthető. Semmi betű vagy vésés rajta nincsen, csupán az arany próba, s e szavakkal nyújtotta át sógora (Végh Mihály) Vajda Sámuelnek: „Na, brúder, ez a gyűrű magát illeti, tegye el, és jól őrizze meg, mert ezt a gyűrűt Lilla Csokonaitól kapta, ez a gyűrű attól való."

16 Vajda Elek, Lilla unokaöccse ajándéka

17 A Csokonai Kör jegyzőkönyve részletesen leírja a gyűrű származástörténetét és az ajándékozás eseményét. Debreceni Irodalmi Múzeum Kézirattára. A jegyzőkönyv kelt 1897. július 9-én.

18 A Tárgymutató bevezetője

19 A szövegkörnyezetből kitűnik, hogy monográfiára gondolt.

20 Ua. 98.old.

21 Asztalos Dezső: A Csokonai Kör története. Kézirat, 96-97. old. Debreceni Irodalmi Múzeum Kézirattára: X. 87.4.9.5.3.

22 Szintén a Tárgymutatóból tudjuk. A belépődíj 20, ill. 10 fillér volt. A katalógust 6 fillérért adták. A kiállításban a Kollégium főiskolájának felkért diákjai tartottak tárlatvezetést.

\

197