Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

RATZKY RITA: Az Apostol

ság; / A többi? az emberiség, szabadság, / Ez mind üres szó, puszta ábránd, / Melyért bolondok küzdenek." (XVII. ének 2561-2524.) Epikai szerkezet és a nyelv Epikaiság vagy líraiság antinomikus szembeállításában a korábbi interpretátorok ellenében Kassa azt állítja, hogy Petőfi „lírai ön- és helyzettisztázó szándékkal vetette papírra művét". Romantikus műről lévén szó a műnemek keveredéséért a szerzőt kárhoztatni értelmetlen, a romantikus esztétika mindennapos jelenségéről van szó: a műnemek közt átjárhatóság van egy művön belül is. A verses epika ezen túl is önmagában hordja a kettős münem specifikumát. A korábbi feltevések - tehát, hogy a mű kerete (I—

III. ének és XV. ének) és előtörténete (IV-XIV. ének) regényszerű, a többi pedig kevés cselekményt elmondó narrátori szövegeket összekötő lírai monológok sorozata - nem alaptalanok,

17 de a mű nem esik szét, a két részt, tehát az előtörténetet és az időben a mű jelenében játszódó főtörténetet egységbe fogja a narráció következetesen végigvitt technikája, az egységes tónus és a szépséges biblikus nyelv. Az elbeszélő költemény kezdete utalás a Világosságot! című 1847 márciusi vers kezdetére: „Sötét az ember kebele, / S nincs benne mécs, nincs benne csillag, / Csak egy kis hamvadó sugár sincs."

18 Ott a romantikus történetfilozófia vicoi körforgás-elméleten alapuló sikertelen megoldási kísérlete a gondolkodó egyén ontológiai problémáira mutat, itt már az egész világ fekete,

19 „mint a kibérlett lelkiismeret". „Egyetlenegy kicsiny fény", mint a „végső remény" az apostol megváltási kísérlete. Közben jó egy év telt el, és fordult egyet a világ. Az apostol kezdő képsorai egy kísérletre utalnak: Szilveszter sorsa a modell. A modellszerűséget a ráközelítés technikájával hangsúlyozza a szerző: az egész világegyetemből most megvizsgálunk egyetlen embert. Tartalmilag a leegyszerűsítés mozzanata mutatja az általánosítás 17 Kassa még azl is feltételezi - Pándi következő észrevétele nyomán: Petőfi Aranyhoz szóló 1848. aug. 16-i leveléből kiderül -, hogy a mü akkor kb. 3400 sornyi volt (tehát később még formálta, mert a végső terjedelem 2921 sor) és Petőfi a mü utolsó három énekét később írta. 18 A fény metafora használatáról Az apostolban ZENT Al Mária írt alapos tanulmányt, lik, 1977, 72-89. 19 A Világosságot/ történelemszemléletének esetleges, közvetített vicoi eredetéről lásd FEKETE Sándor, A vívódó Petőfiről, Kortárs, 1968, 3.