Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

ROBERTO RUSPANTI: Romantikus Petőfi-kép Olaszországban

zafias irodalmának klasszikus és fennkölt irányvonalába, arra vezetett, hogy ez a romantikus Petőfi-mítosz inkább negatív előjelű volt. Az erősen retorikus jellegű romantikus Petőfi-kép Olaszországban tartotta magát a XX. század első felében is, a két világháború közötti időszakban is, amikor az olasz közönség számára olyan verseket válogattak, amelyek megfeleltek a politikai szempontból „neutrális" követelményeknek, vagy kifejezetten elfogadhatók voltak az Olaszországban egyre inkább teret nyerő fasiszta ideológiának. Ez az oka annak, hogy Petőfi hazafias témákat feldolgozó költeményeit kedvelték, ami egyébként tökéletesen egybecsengett a fasizmus által is támogatott Horthy-korszak magyar revansizmusával, s a fordítások meglehetősen édeskés és ábrándos hangvételben készültek: az egyik ilyen versgyűjteményt például Franco Vellani-Dionisi állította össze 1929-ben,

17 vagy említést érdemel Armando Lucifero kalabriai író és költő Petőfi in Siberia (Petőfi Szibériában) című teljességgel középszerű és folklorisztikus jellegű elbeszélő költeménye, amelyben a szovjet bolsevizmustól való rejtett félelem jelenik meg, mint ahogyan ez a fasizmus utolsó korszakában az olasz filmművészetben is gyakran előfordult.

18 Ennek következtében Petőfi-képének minden deromanticizálásra való törekvése, amely a második világháború utáni időszakban kezdődött el Olaszországban, komoly nehézségekbe ütközött. Folco Tempesti, Petőfi egyik legjobb fordítója, 1949-ben jelentette meg kötetét.

19 Ranuccio Bianchi Bandinelli 1950-ben közölte a Rinascita című kommunista folyóiratban Petőfire köszöntő írását,

20 a Gianni Toti - Marinka Dallos fordítópáros 1959-ben jelentkezett a Petőfi-versekkel,

21 majd a 60-as években Umberto Albini átültette olaszra Illyés Gyula Petőfiről 17 Francesco BELLANI-DIONISI, Antológia Pető/tana, Milano, Aipes, 1929. 18 Armando LUCIFERO, Petőfi in Siberia = uö, Versi, Crotone, Stab. Tip. Fratelli A§L Pirozzi, 1929, 3-92. A bolsevizmust bíráló olasz filmek közül mindenekelőtt Goffredo Alessandrini Noi vivi - Addio Kira (Mi élők - isten veled Kira!) című diptichonjára gondolok (főszereplők: Alida Valii, Rossano Brazzi és Fosco Gíachetti). Figyelemre méltó az, hogy ez, a fasizmus alkonyán (1942-ben) forgatott kettős film elsősorban a bolsevizmus totalitárius jellegét, eltorzulását tárgyalja. 19 Alessandro PETŐFI, Liriche, Traduzioni di Folco TEMPESTÍ, Firenze, Vallecchi, 1949. 20 Ranuccio Bianchi BANDINELLI, Un poéta delta libertá. Omaggio a Petőfi, Rinascita, 1950, 85. skk. 21 Gianni TOTl - DALLOS Marinka, Poeti ungheresi, Milano, Edizioni L'Avantü, 1959.