Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

BERND FÜLLNER: „A forradalom elvette minden jókedvemet" A 48-as forradalom Georg Weerth szövegeiben

megnyilatkozásainak, amikor az irodalom feladatáról és tartalmáról beszél. Fuchs professzor mint egy romantikus, apolitikus, visszatekintő irodalom képviselője jeienik meg, aki arról panaszkodik, hogy „február óta egyetlen költeményt sem volt képes írni, a forradalom megbénította őt; s egyébként is semmi sem áll távolabb a költészettől, mint ez az összevisszaság".

44 Georg Weerth-re teljesen más módon hatott a forradalom, akinek legproduktívabb alkotói fázisa tudvalevőleg 1847 őszétől kezdődik, s akinek írásaira a februári forradalom különösen erős hatással volt. A költő-professzor, akihez Weerth-et ambivalens viszony fűzi, később meg is indokolja esztétikai problémáit a fennálló politikai renddel: „A költészet leggazdagabb alkotóeleme veszik el számunkra a forradalom miatt. Mily meztelen és sivár mindaz, ami demokratikus. A köztársasági teljességgel költészetietlen tárgy. Majd meglátják, most aztán vége egy időre a költészetnek. [...] Hiába is próbálnak legjobbaik a rózsákból és liliomokból versikéket fabrikálni [...]. A királyok bukásával a költőknek is leáldozott."

45 Az irodalom pártosságának és öntörvényességének vitájában hasonló pozíciót foglalt el Heinrich Heine Börne~Denkschrifi)émk (1840) ötödik könyvében a Schiller-idézet ugyanilyen variációjával. Akárcsak Weerth szövegének Fuchs professzora, Heine is elutasítja a pusztán hasznosságelvű gondolkodást, a humortalanságot és a köztársaságiak költészetellenességét, miközben sötét képet fest a köztársasági loiltúráról: „Minden kedélyesség, íz, minden virágillat, minden poézis kipumpáltatik az életből, s egyéb ott nem marad, mint a hasznosság bumfordi levese. Nem talál majd helyet a közösségben a Szép, se a Zseni [...]. Hiszen a Szép és a Zseni végül is maguk is egyfajta királyságot jelentenek, [...]. A királyok ideje elmúlik, s velük mennek az utolsó költők".

46 1849. május 19-én jelenik meg a Neue Rheinische Zeitung utolsó száma, amelynek Georg Weerth 1848. június 1-je óta több mint 90 tár44 Aus dem Tagebuche eines Heulers, Nrhz, Nr. 62 vom 2. August 1848 = WEERTH, Sämtliche werke, IV, 66. 45 Uo., IV, 67. 46 HEINE, Ludwig Börne. Eine Denkschrift, (Ludwig Börne. Emiékirat) = DHA, XI, Í29. Friedrich SCHILLER Orleans-i szűz c. művében (I, 2, 484. vers) pontosan így hangzik: „Király s a dalnok hát kézenfogva járjon." Bp., 1910, 19. Fordította GARDA Samu.