Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

BERND FÜLLNER: „A forradalom elvette minden jókedvemet" A 48-as forradalom Georg Weerth szövegeiben

20 í cát, cikket és „hézagpótló anyagot" írt, amely persze nem segített abban, hogy a „Demokrácia szócsövének" viszonylag rövid életét meghosszabbítsa. A lap bukásával Weerth számára az irodalmi produkcióból diszpozíció lett, majdnem ideális publikációs fórumot vesztett el, humoros-szatirikus szemléletének biztosítékát. „A forradalom elvette minden jókedvemet",

47 foglalja össze kicsit később szubjektív vélekedését, a forradalmi remények végül is frusztráló végkimenetelét. Karl Marx, Wilhelm Weydemayer és mások kérésére, akik írást, illetve tárcát kértek tőle különböző újságok számára, csak egy választ tud adni: „Mindenfélét utam az utóbbi időben, de semmit nem fejeztem be, mert nem látom sem értelmét, sem pedig célját az írásnak. [...] Nyomorúságos vicceket, rossz tréfákat sütögetni, csak hogy a széllelbélelt hazafiaskodókból mosolyt csaljak elő - ennél valóban nem tudok szánalmasabb dolgot elképzelni! Az én írói tevékenységem megszakadt a Neue Rheinische Zeitung megszűntével".

48 S egy barátjához, Ferdinand Lassalle-hoz írott levelében 1851. május 3-án le is írja új (régi) tevékenységi területét: „A kereskedelem számomra az igazi élet, a legmagasabb költészet."

49 (Szabó Dezsőfordítása) Weerth Kari Marxnak, 1851. március 3 = WEERTH, Sämtliche Briefe, II, 586. Weerth Karl Marxnak, 1851. április 28. = WEERTH, Sämtliche Briefe, II, 600. WEERTH, Sämtliche Briefe, I, 606.