Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

DÁVIDHÁZI PÉTER: A nemzeti nagyelbeszélés újjászületése (A narratív identitás műfajvándorlása irodalomtól tudományig)

bálra valóra váltani. A nagy ünnepre Dús László tervezett eposz-triló­giát a honfoglaló Árpádról; mint előszavában írja, évek óta várta, hogy nála hivatottabb tehetség alkot hasonló témájú művet a millenni­umra, hiszen az „ezredévi forduló idő nagyon megérdemelte volna, hogy hazánk költői nagyobb műalkotásban énekeljék meg a hősök legnagyobb alakjának, Árpádnak és dicső társainak tényeit", s mivel végül nem akadt a feladatra méltóbb vállalkozó, ő próbál hőskölte­ményt írni Anonymus krónikájából, mely a történetírók szerint maga is „egy nagy epos töredéke". 44 A trilógiából csak az első rész jelent meg 1896-ban Nagyváradon (Bolgár háború), folytatása (Kiovi csata) és befejezése (Honalkotás) nem készült el, s talán jobb is, hiszen a szánalmasan félresikerült első részről joggal állapították meg, hogy bár koncepciójában és egyes részleteiben Aranyt igyekszik követni, e hagyomány „pórias elzüllését" jelzi, s „minden tekintetben méltatlan a nagy honszerző emlékéhez: avatatlan kéznek, röghöz tapadó fantáziá­nak műve, minden emberismeret és történeti érzék nélkül". 45 Bár­mennyire komikus azonban e fennkölt fércmü, hasonlóan a grandiózus műfaj bármelyik elrontott darabjához, 46 nemcsak Dús László hitte ek­koriban, hogy maga a műfaj (mely, ne feledjük, Vergilius óta nemegy­szer szolgált a hatalom genealógiai legitimációjaként) minden szépi­rodalmi rokonánál stílszerűbb lett volna a nemzet ünneplésére, érdemeinek az európai nemzeteket meggyőző felragyogtatására és (a nemzetiségekkel szembeni) hegemón állami lét igazolásának céljára. (Ha eposzt nem is, eposzi ihletésű allegorikus költeményt Jókai már 1867-ben írt a közelgő millenniumra, Ezer év címmel; ebben az ezer­éves próbának alávetett magyar nemzet hősiesen küzd, s amikor vég­zetes álomba merül, Isten könnyet ejt érte, ebből költő támad, szavára az alvó fölébred és újult erővel harcol boldogulásáért; mindez Beöthy Jókai-emlékbeszéde szerint „történetünk költői példázása", hiszen bi­zonyára egyetlen országban „sem volt a költőnek olyan ébresztő, vé­dő, fenntartó, sőt irányzó feladata a nemzeti életben, mint minálunk 44 DÚS László, Árpád. Hősköltemény. Bolgár háború, Nagyvárad, Szent László­Nyomda Rt, 1896, 1. 43 KÉKY Lajos, A magyar verses elbeszélő költészet a XIX. század második felében, It, 1912, 236. 46 Vö. Northrop FRYE: The Return of Eden; Five Essays on Milton s Epics, Toronto­London, 1965, 5.

Next

/
Thumbnails
Contents