Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

FRIED ISTVÁN: Mítosz, nosztalgia, kulturális emlékezet Kelet-Közép-Európa irodalmában

Fried István Mítosz, nosztalgia, kulturális emlékezet Kelet-Közép-Európa irodalmaiban „írjunk mitológiát. írjuk le az év eseményeit, híven, valóban, mindent, ami megtörtént, minden csodálatosat, emberfölöttit, nagyszerűt, amit láttunk, amit tapasztaltunk, aminek szemtanúi voltunk, s akkor mondjuk rá, hogy ez mind mese, mert különben nem fogják elhinni. A költő álmodta ezeket. Annyi nagyság, annyi ragyogvány, az embererőt meghaladó tettek vakmerő képei, hol születhettek volna másutt, mint egy fantasztikus agy hagymázos képzeletvilágában? De a könny, mely a fölidézett nevek emlékére a szemet elárasztja, nem fogja-e megmondani, hogy mindez nem álom, hanem egy eltemetett világ halott dicsősége?"

1 „S a költő, ki meteorként futotta végig az egész eget fölöttünk, nem zengett egyébről, mint a szent harcról, ez hangzott alá onnan a magasból, ez volt utolsó szava, midőn az ismeretlen láthatáron lebukott előttünk. - Talán nem is a földre esett le? Talán egy új földforgás alkalmával ismét meglátjuk őt, szikrázva, mennydörögve, fejeink felett."

2 A magyar romantika történelemszemléletének jegyében alkotó regényíró, Jókai Mór jelenítette meg talán a legpontosabban azt, ami 1848-49 változatos eseménysorából irodalommá vált (vagy irodalomként kanonizálódott), és ugyancsak ő jelölte ki azt a módszert, amelynek révén a testvérharccá fajuló háborúskodások nemzeti hősiességgé poétizálódtak át. A mesét emlegeti, amelyről tudjuk: a Jó meg a Rossz küzdelmét beszéli/regéli el. Az első idézet egy 1850-ből való elbeszélésből származik, amelyben a mese mitológiába hajlik át, nem utolsósorban a biblikus hangvételből kibukó szimbólumok révén, a második idézet viszont egy 1869-ben megjelent és azóta a legtöbbet olvasott, iskolai kötelező olvasmánnyá vált, több ízben színdarabbá, sőt, filmmé 1 JÓKAI Mór, Az ércleány = Elbeszélések, sajtó alá rend. GYÖRFFY Miklós, Bp., 1989, II/a,94. 2 Uő, A kőszívű ember fiai, sajtó alá rend. SZEKERES László, Bp., 1964, II. 7.