Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

T. ERDÉLYI ILONA:A magyar irodalmi népiesség eléletének forrásvidéke

Az új irány megismertetésében jóval többet tehettek és tettek azok, akik Horvát Istvánnal és barátaival a holdudvar másik körét alkották. Magyar birtokos nemesek voltak, de életformájukban közel álltak a városi honoráciorokhoz, a német polgársághoz. Az újabb írói nemzedéket képviselték Kazinczy Ferenc pesti triászának tagjaiként. Horvát István a nyelvész Révai Miklósnak, Adelung lelkes követőjének volt kedves tanítványa. A péceíi földbirtokos és sokoldalú író, Szemere Pál kitűnően ismerte a német irodalmat és fordította néhány évvel később Korner Zriny c. színművét. A harmadik tag, Vitkovics Mihály pesti szerb ügyvéd és kétnyelvű költő. Úttörő szerepe volt a szerb népköltészet hazai népszerűsítésében.

7 Ez a holdudvar - témánk szempontjából - akkor lett különösen fontossá, amikor 1810 májusában, közvetlenül a bécsi romantikusok pesti tartózkodása után, Pestre jött és a baráti kör tagja lett Kölcsey Ferenc, a Szatmár megyei birtokos és költő. A klasszikus, elsősorban a görög kultúrán nevelkedett, magát ekkor még „kozmopolitának" vallott Kölcsey formálódásában, a „haza" iránti felelősségérzet kialakulásában bizonyos, hogy szerepe volt ennek a pesti baráti körnek. Ekkor és itt hallhatott nagypolitikáról, a Napóleon elleni háborúk hazafias lendületéről. Baráti beszélgetések közben szóba kellett hogy kerüljön a Schlegelek mellett a Grimmek munkássága, A fiú csodakürtje, a romantika történetisége, népközelsége, nyelvkultusza mellett. Ezen hónapok nem múlhattak el nyom nélkül a fiatal, útját kereső íróban.

8 Ki kell emelnünk az 1817-es év jelentőségét. Ekkor indult meg első tudományos igényű folyóiratunk, a Tudományos Gyűjtemény. Az említetteket mind ott találjuk az induló lap körül. Szemere Pál részt vett a program kidolgozásában. Schedius az egyik szerkesztő, Horvát István, Kölcsey és Vitkovics megbecsült munkatársak voltak. A folyóirat ar7 Vitkovics Mihályról és a szerb népköltészet hazai fogadtatásáról lásd FRIED István, A délszláv népköltészet recepciója a magyar irodalomban Kazinczytól Jókaiig, Bp., 1979. és HORVÁTH János, i. m. 142. skk. 5 A Horvát-Vitkovics-Szemere Pál baráti kör kapcsolatáról az 1810-1 l-es években Szemére Pál Kazinczy Ferencnek írt leveleiből kapunk tájékoztatást. Ugyanitt szól Szemere 1810. május 6-i Pestről írt levelében arról, hogy miként töltik Kölcseyvei az időt. Lásd Szemerei Szemere Pál munkái, szerk. SZVORÉNYI József, III, Bp., 1990, Kölcseyről 26., a körről 33, 52. Kölcsey és Szemere Pál levelezése ad képet barátságukról és Kölcsey felfogásának módosulásáról. Lásd SZEMERE Pál, i. m. és Kölcsey Ferenc levelezése, szerk. és vál: SZABÓ G. Zoltán, Bp., 1990. Lásd még Horváth Károly 1997-es kötetének Kölcsey tanulmányait A romantika értékrendszere, Bp.