Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

II. TÁRGYAK (a halotti maszktól az emlékszobrokig) - Ratzky Rita: Petőfi-relikviák - az időben

tatja az utat Vörösmarty portréjáig. A másodikban a pest-budai életbe, irodalmi szalonokba befogadott, fekete atilladolmányos költőt (illetve hát a ruhát tartó installációt) fojtogatja egy rátekeredő bársonyfüggöny. A harmadikban magason, egy kis üvegkalickában egy 1848-as kokárda függ. A negyedikben az útipamlag került a ferde, lefelé tartó emelvényre, amelyen élete utolsó hónapjában utazott családjával Mezőberénybe, és onnan, illetve családját Tordán hátrahagyva, az erdélyi hadszíntérre. A többi tárgyi anyag modern tárlókba került és nem szólal meg, ezek a kiemelt tárgyak azonban gondolatokat közvetítenek. További kérdés, fontos-e, hogy a kiállításon szereplő tárgy hiteles legyen. A látogató - bár rendszerint nem rendelkezik ahhoz szükséges szakismerettel, hogy felismerje a „csalást" - igényli, hogy az életutat is demonstráló kiállításon eredeti tárgyakat lásson. Természetesen más típusú kiállítások is vannak. Például az életmű, a versek bizonyos motívumait kiemelő és objektiváló kiállítás. Ilyen volt a Petőfi Irodalmi Múzeum A hetedik című József Attila kiállítása, H. Bagó Ilona munkája. Itt nem a relikviák hozták létre a közvetítést, hanem a versekből kiemelt természeti tárgyak, anyagok - mint a mélységet felidéző háló, az idő jelenlétét mutató óra, a tisztaságot és a hideget, a rémületet egyaránt asszociáló sok-sok üveg, és mellettük a játékot belopó színes üveggömbök, féldrágakövek. A tárgyak mint anyagi és szellemi környezetünk objektivációi nélkülözhetetlenek az irodalmi kiállításokon. IRODALOM PT A Petőfi Társaság Petőfi Sándor relikviáival kapcsolatos iratai. Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára V 4559/354/4. Cassirer, Ernst: Kultusz és áldozat. In: Kultusz és áldozat. A német esszé klasszikusai. Bp. 1981. Degré Alajos: Márciusi tollak. In: Petőfi-album /1898./ Dienes András: Petőfi a szabadságharcban. 1956. Eliáde, Mircea: A szent és a profán. Bp.1989. Gyalokay Lajos: Segesvár és Petőfi. 1-2. közi. Hazánk.1887. ápr.-máj. Jókai Mór elnöki beszéde a Petőfi Társaság első közgyűlésén.1877. Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára V 616. Jókai Mór: Az én kortársaim. 1872. In: Életemből. Bp.1898. Jókai Mór: Egy magyar költő életéből.1855. In: Tarka élet. Bp.1855. Jókai Mór: Petőfi emlékszobránál.1882. okt.15. Koszorú 1882. nov. Kalla Zsuzsa-Ratzky Rita: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái. Bp. 1997. Megjelenés alatt Kiss Béla: Petőfi-emlélek Kiskőrösön. Kiskőrös 1956. Bp.1956. Lengyel József levele Petőfi haláláról. Vasárnapi Újság 1860. okt.14. Némethy György: Visszaemlékezések Petőfire. Pesti Napló 1882. szept. 7. Lapok Petőfi Sándor naplójából. Petőfi Összes Művei. V köt. Ratzky Rita: Petőfi öltözködéséről és ízléséről. In: Kalla-Ratzky: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái. Bp. 1997. Megjelenés alatt Sass István: Petőfi mint Pönögei Kis Pál megérkezik Pestre. Vasárnapi Újság 1887. jan. 2. Sz. n.: Az erdődi szerelmi regény. Magyarország 1922. szept. 8. Vahot Imre előszava. Petőfi: János vitéz. 1845. Wallach, Allan-Duncan, Carol: Rítus és ideológia a múzeumban. 1978. In: Binni, Ianfranco-Pinna, Giovanni: A múzeum. Egy kulturális gépezet története és működése a XVI. századtól napjainkig. Bp. 1986. Cassirer 1981 Degré 1898 Dienes 1956 Eliade 1989 Gyalokay 1887 Jókai 1877 Jókai 1872 Jókai 1855 Jókai 1882 Kalla—Ratzky Kiss 1956 Lengyel 1860 Némethy 1882 Petőfi 1848 Ratzky Sass1887 Sz. n.1922 Vahot1845 Wallach-Duncar 1978