Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Karafiáth Judit: A szamaras költő halhatatlansága. Francis Jamme s kultusza Dél-Franciaországban

FRANCIS JAMMES ... Si basse Sur pieds CJUe fût la bonne bete, Je prendrai mon bâton et sur la grand route elle Semblait Se raccourcir et ramper rirai, et je dirai aux ânes, mes amis : Je suis Francis Jammes et je vais au Paradis, L'Amour, les muses et la chasse car il n'v a pas d'enfer au pays du Bon-Dieu. Francis JAMMES Deuil dis primfvcro Frand. JAMMFS Fransis Jammes karikatúra Képeslap Orthez-ből kállas öregember képében jelent meg, mintha nem is lett volna fiatal, nem lett volna szerelmes, nem született volna hét gyermeke és nem írt volna finom, erotikus verseket, mint például a hajdani intézeti lányról, a szép nevű Clara d'Ellébeuse-ről szólót, mely e vágyakozó sorral zárul: „De meztelen jöjj, Clara d'Ellébeuse." „Képzeletünkben mint egy remete él, aki távol az élet hercehurcájától, madarakkal, virágokkal beszél, mint egy modern Assisi Szent Ferenc. Nagy, bozontos szakállával, mélyen ülő, ragyogó szemeivel, mintha mesékből lépne ki." - emlékezik rá Végh György 1939-ban írott nekrológjában (Végh 1938, 732). Az aggastyán képe él tovább a költő szülőföldjén is: a konferenciára készíttetett dossziéról és konyharuháról egy szakállas, szemüveges, festősapkás öregúr néz ránk derűsen. Orthezben két képeslapot árulnak Jammes-ról: az egyiken a híres Prière pour aller au paradis avec les ânes (Ima azért, hogy a szamarakkal mehessen a paradicsomba) című vers négy sora olvasható egy szelíd, bánatos tekintetű négylábú portréja alatt, a másikon maga a szakállas és pocakos költő bandukol vadászat közben (ami ékes bizonyítéka annak, hogy a állatok könnyes szeretete csak a háziállatoknak jár ki, a vadon élőkre más normák szerint lőnek). * A költő emlékét ápoló Francis Jammes Társaság 1982 májusában alakult, jelenleg 380 tagja van, közülük németek, svájciak, belgák sőt még japánok is. A Társaságot bemutató csontszínű lapon - a többi sárga, rózsaszín, világoskék, lila és narancssárga színben pompázik - a lap bal alsó sarkában, a Társaság címe fölött ez olvasható: Association loi 1901.