Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Horváth Júlia: Vörösmarty-kultusz Székesfehérvárott

Horváth Júlia VÖRÖSMARTY-KULTUSZ SZÉKESFEHÉRVÁROTT „Közel másfél esztendeje annak, hogy Székesfehérvár falait megpillantottam. Nyéken át hozott az utam ide és éppenséggel nem csoda, hogy az ilyen magamfajta irodalmár-embernek azonnal eszébe jutott a rég tanult adat: Puszta-Nyéken, Fejérvármegyében született 1800. december 1-én Vörösmarty Mihály. Avval a biztos tudattal érkeztem tehát Fehérvárra, hogy Vörösmarty városába érkeztem. Lépésrőllépésre meg is győződtem róla. - Első utam a Vörösmarty-téren át a Vörösmarty-szobor mellett vitt el; a Főutcában ismét Vörösmarty jóságos arca pillantott le reám azon falakról, melyekben ifjúkori álmait szőtte a költő. Kérdezősködtem, melyik itt az a vezető kör, mely a város társadalmát, az intelligencia színe-javát magában egyesíti? - és egészen természetszerűen vártam rá a választ: a Vörösmarty-kör az. Iskolánk ifjúsága milyen más jelszó, más védnökség alatt művelődnék, mint Vörösmarty nevének lobogója alatt!? És mint élő családnévvel is itt találkoztam vele először. Ennyiféle kapcsolatban tódult elém ittlétem első napjaiban önkénytelenül és minden keresés nélkül a nagy költői név. Ércben és kőben, önképzőkörben és kaszinóban, szóban és írásban - és feltételeztem azt, szívben is - minduntalan ápolja e város közönsége azt a kincset, melyet a sors neki egyszer adott: Vörösmarty hírnevét, Képes levelezőlap a Vörösmarty-szoborral