Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)
III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Fábri Anna: „Sohasem volt ily compact egyetértés" - A Kazinczy-ünnep - 1859
a reformkori irodalom hasonló próbálkozásait az írói bírálat öntörvényű szempontjainak követelésétől, a szűken vett irodalmi kultusz különféle formáinak élesztgetéséig - ha változó mértékben is, de kudarcba fulladtak. (Arany például sokáig elzárkózott a nemzethez szóló alkalmi versek írásától, s ezzel a nemzeti költő szerepkörétől is, hogy azután 1860-ban, az egész országot megrázó gyászeset kapcsán, engedjen a felkérésnek, s megírja a Széchenyi-ódát.) Az események szinte kényszerítő erővel sodorták az irodalmat a politikai színtérre. Látványos példája ennek a Kazinczy-ünnepek története. 1859-ben két nagy írói jubileumot ünnepeltek a nyugati országokban. Januárban Burns, novemberben pedig Schiller születésének 100. évfordulóját. 6 Noha bizonyára hatottak az októbertől áprilisig több mint száz helyen megrendezett Kazinczy-ünnepségekre e rendezvények és előkészületeik, az eszme nem idegenből származott, mint ezt némely kortárs magyar közíró nyomatékkal hangsúlyozta is, s ez az önállóság a kivitelezésben is megmutatkozott. Az ötletet, hogy Kazinczy születésnapjáról ünnepélyes külsőségek között emlékezzenek meg, a nagyobb nyilvánosság előtt először - 1857 nyarán - Erdélyi János vetette föl újonnan indított lapjában, a Sárospataki Füzetekben. 7 Egy ideig úgy látszott, hogy csupán az írók szeretnének fölmelegedni a kegyeleti lángoknál: még a megismételt felhívás is visszhang nélkül maradt. Több mint egy esztendő múlva azonban az Akadémia magához ragadta a kezdeményezést: 1858-as közgyűlésén határozatot hozott a Kazinczy-centenárium méltó megünnepléséről. 8 A 100. születésnapon, azaz 1859. október 27-én, tízennyolc városban rendeztek megemlékezéseket, a legnagyobbat és legfényesebbet Pesten és Kolozsváron, s bár természetesen az akadémiai szellem e napon mindenütt erősen érvényesült, már ekkor megmutatkoztak ettől eltérő, s a későbbi ünnepséghullámot erőteljesen meghatározó jegyek is. 9 Világosan kitűnt az is, hogy a Kazinczy emlékét ünneplő százak, Kazinczy-ünnep Pesten a Múzeum termében. 1859.
