Tasi József szerk.: „Merre? Hogyan?” Tanulmányok Pilinszky Jánosról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 6. Budapest, 1997)
SZIGETI LAJOS SÁNDOR: A teremtett Isten csendje (Pilinszky Apokrifja és apokrifjai)
10 Uo. 11 Beszélgetések Pilinszky Jánossal. Bp. 1983. 65.; Pilinszky János összegyűjtött művei. Beszélgetések. Századvég, 1994. 236. 12 Vö. SCHULTZ, Georg-Michael: Negativität in der Dichtung Paul Celans. Niemeyer Verlag, Tübingen. Ld. különösen a Das Schweigen, ezen belül a „Neigung zum Verstummen" című fejezetet: 10-28. 13 Vö. WIRTH Imre: Celan és Pilinszky. Vigília, 1991. 7. 529-534., DANYI Magdolna: Paul Celan (metaforikus) főnévi szóösszetételeinek értelmezéséhez. Irodalomtudományi Dolgozatok!. Újvidék, 1988. 14 Vö. a Naplók, töredékek kötet jegyzeteivel. I. m. 257. Hafner Zoltán szíves szóbeli közlése szerint létezik olyan kézirat, amelyen 1952 decemberében már kész volt az Apokrif, de Király István kérésére - később Pilinszky a keletkezés dátumát 1954-re tette. 15 Vö. CSOKITS János: Pilinszky Nyugaton. Századvég, 1992. 12, 14. 16 RÓNAY György: Olvasás közben. Magvető, 1971. 336. 17 TELLER Gyula: Apokrif. = Miért szép? Gondolat, 1981. 292., Az apokrifek teológiatörténeti szerepéről: VANKÓ Zsuzsa-REISINGER János: Bevezetés a Biblia tanulmányozásához. Bibliaiskolák Közössége, Budapest, 1994. 33-36, 40-41., A legrészletesebben és legfrissebben: BENYIK György: Az Újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete. Introductio generalis. J ATE Press, Szeged, 1995. 91-151. Hely hiányában csak a fogalom történetéről írtakat idézem: „Az apokrif szó a történelem folyamán többértelművé vált.... Az apokrif szó eredeti jelentése »elrejtett«. Először azokra a könyvekre használták a szót, amelyeket elvontságuk miatt eltitkoltak a nagyközönség elől, amelyeket csak a beavatottak olvashattak.... Azokat a könyveket, amelyek a protestánsok szerint apokrifek, vagyis a zsidó kánonba föl nem vett könyvek, a katolikusok deuterokanonikusnak nevezik. Ma azonban az apokrif jelzőt általában azokra az írásokra értik, amelyek ezoterikus tartalmuk miatt titkos írások voltak. Pszeudepigráfnak első értelemben azokat a könyveket szokás nevezni, amelyek hamisan tüntetik fel a szerzőjüket, legtöbbször azt a látszatot keltve, mintha ismert bibliai személytől származnának, holott semmi közük nincs a megnevezett személyhez." (i. m. 92.) 18 Idézi TÜSKÉS Tibor: Pilinszky János alkotásai és vallomásai tükrében. Szépirodalmi, 1986. 122. 19 Vö. TÜSKÉS Tibor kiséletrajzával. Száz nagyon fontos vers. Lord, 1995. 392. 20 TÜSKÉS Tibor: Pilinszky János alkotásai és vallomásai tükrében. 123. 21 NÉMETH G. Béla: Az Apokalipszis közelében. = 11+7 vers. Verselemzések, versértelmezések. Tankönyvkiadó, 1984. 405, 398-399. 22 Vö. TELLER Gyula: i. m. 293. 23 Vö. TÜSKÉS Tibor: i. m. 124. 24 Vö. FÜLÖP László: Pilinszky János. Akadémia, 1977. 99. 25 TÜSKÉS Tibor: uo. 26 Vö. TELLER Gyula: i. m. 307. 27 Vö. NÉMETH G. Béla: i. m. 413. 28 Vö. BORI Imre: Pilinszky János versvilága. = Bori Imre huszonöt tanulmánya. Forum, 1984. 518. 29 Vö. TELLER Gyula: i. m. 302. 30 Pilinszky János: Összegyűjtött müvei. Tanulmányok, cikkek. 2. köt. 309. 31 Vö. HOPPAL Mihály-JANKOVICS Marcell-NAGY András-SZEMADÁM György: Jelképtár. Helikon, 1995. 6o-62, 115. 32 Vö. Új Ember, 1968. 10. 6., ill. Szög és olaj. 218. és BORI Imre: i. m. 518. 33 PILINSZKY János: Tanulmányok, cikkek. 2. köt. 236. 34 KABDEBÓ Lóránt: A harmadik napon átélt Passió (Pilinszky János költészete a Nagyvárosi ikonok-ig). = Versek között. Magvető, 1980. 252, 256. 35 NÉMETH G. Béla: i. m. 418.
