Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)

SÜMEGINÉ TÓTH PIROSKA: Nagy László címadási jellegzetességei

Ezt támogatják az életmű c/m&e-jellegű, illetve kategorizáló, műfajbesoroló címei, ahogyan az alcím hagyományőrző szokásának fölelcvenítése is. Alcím az első három ciklus kivételével - kezdő költőnél természetes a hiánya - egyenletes eloszlásban jelentkezik, funkciója összetett: besorolást pontosít, alkalmat jelöl, lélekállapotról ad hírt, egyértelműsít, értelmez. Azt a közvetlen költői jelenlétet erősíti, amit a tartalomelemzésből adódó címtípusok is - ezek zömét már érintettük. Közülük kiemelendő, hogy a költő viszonyulását illetően a címek hennejoglalóak, 26,8%-uk a közvetlen költői jelenlétet hirdeti - birtokos viszonyt jelző grammatikai jelekkel: ÁLMAIM, VERŐEREKKEL; az ige paradigmáival: BÍZTAM A TAVASZBAN; személyes névmással: ÉN ÉS A FÁJDALOM; rámutató elemmel: ÍME, A KÉZ; névmási határozószóval: JÖNNEK A HARANGOK ÉRTEM; viszszaható névmással: TÁJKÉP MAGAMMAL; határozott modalitással: GYÓGYULJ MEG; tartalmilag a költői énről szólókkal: VERSBEN BUJDOSÓ; helyzetfölidézéssel: TE SEM VAGY FEHÉREBB. Ez is cseppben a tenger: a sokféleséggel a teljességre törekvő, a határozott jelenléttel a cselekvő költői alkat áll előttünk. Bárhonnan is indultam vizsgálódásaimban, a címek mindig a Nagy László-i ars poetica legalapvetőbb jellegzetességeihez juttattak. A látszólag oly partikuláris vizsgálati szempont - bár talán igen távolról kezdve - is elvezetett az életmű sajátosságaihoz. A szövegtani alapú címvizsgálat legmeglepőbb tanulsága tehát az, hogy az egészre láthatunk rá - a legszűkebb optikán, a címen keresztül is. Jegyzetek 1 Nagy László: Adok nektek aranyvesszőt. Budapest, 1979. 39-40. o. 2 Csoóri Sándor: ,4 Zöld Angyal. In: Nomád napló. Budapest, 1978. 308. 3 Nagy László: Deres majális. Budapest, 1957. Utószó. In: Adok nektek aranyvesszőt, 53. 4 Kiss Benedek: A Nagy Lászlói imperatívusz. Tiszatáj, 1975. 7.24. 5 Görömbei András: „Ki viszi át...?" Budapest, 1986. 117. (Idézet Czine Mihálytól) 6 Csoóri Sándor: LIalottja tűznek, jácintnak. In: Tenger és diólevél I. Budapest, 1994. 440. 7 Nagy László: Hol az épít éműív észét?. In: Adok nektek aranyvesszőt. Budapest, 1979. 141. 8 Nagy László: Berek Katiról, Lm: 186. 9 Fülöp László: Nagy László pályaképéhez. In: Fülöp László: Elő költészet. Budapest, 1976. 398. 10 Károly Sándor: A szöveg és a jelentés szerepe kommunikációs szemléletű nyelvészeti törekvéseinkben. In: Szathmári István-Várkonyi Imre:/1 szövegtan a kutatásban és az oktatásban. Kaposvár, 1979. 28.