Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)

SÜMEGINÉ TÓTH PIROSKA: Nagy László címadási jellegzetességei

változtatások közös, ambivalens jegye: az egyeditől az általános felé mozdítás (OSZLOPOS SIMON - AZ OSZLOPOS), illetve a kijelölés, konkretizálás (JÚLIUS - JÚLIUS NAGY LÁNG). Másrészt nem egyedit az olyan cím sem, amely egyszerű műfaj-jelző - noha feltöltődik irodalomtörténeti vonatkozásokkal: VIRAG-ÉNEK; sem a tulajdonnév megkülönböztető jegy nélkül: BARTÓK; sem a költőnknél oly kevés köznyelvi cím: HAZ. Ráadásul más költőknél is megjelenhetnek ugyanazon címek, a számosból egyetlen példa: TEL - Nagy László, József Attila, Áprily Lajos, Szabó Lőrinc, Simon István. Azaz nem egyértelmű még az sem, hogy a cím által azonosítható a szöveg. Harmadrészt, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a cím állandósága csak a könyvnyomtatás idejétől érvényesül, s akkoriban csak címközleményként (Horváth János), esetleg a másoló véleményét őrizve. Nagy László címadása megjeleníti e történeti utat. Címközlemény típusú címei (VÁLASZ EGY ILLATOS LEVÉLRE) és vélekedést tartalmazók (AZ ERDÉLI ASSZONY KEZE - BALASSI HELYETT IS TAJTÉKOZVA) egyaránt akadnak. i Ellentmondásos címfunkció a míífelidézés is, azaz a mű előre jellemzése. Nagy László címeinek majdnem egyharmada egyszavas, s így talán kevéssé alkalmas az alaphangulat megteremtésére. Viszont, ha a GILICE, az EREKLYE, a LÁNGLAKODALOM típusúakra gondolunk, asszociatív-mágikus-expresszív erejük mégis betölti a jelzett funkciót. Támogatja ezt a töltést a hangszimbolika is. A magas feszültséget előlegezi az általában erősebben emocionális mély hangrendű cím. Nagy aránya (25%) jellegzetes Nagy László-i sajátosság, ugyanígy 22%-kal a magas-mély hangok kiegyenlített ritmikája (ÁRVÁCSKA SÍRVERSE, CSÖND VAN), amelyet még a tagoló ritmussal való egybeesés is fölhangosít: FAGYOK JÖNNEK. Sőt, számos példa akad a muzsikáló alliteráló (VIRÁGOK, VESZÉLYEK) és a figura etymologicával játszó (VIRÁG, VIRÁGOM) címre is. A hangulatiság felidézésének domináns lehetősége a dallammenet a modalitással együttesen. Nagy László címeire jellemző az erőteljes modalitás, indulati töltés, még a nem mondat-jellegűekre is. „... egy lényegi személyiségjegy: a cselekvő alkat válik meghatározó »formává«„.

4 Nincs modalitástípus, amely jelen ne lenne címeiben: a) a magatartást kifejezők: episztémikus: ÉG AZ ERKÉLY; érzelmi: MICSODA MADÁR; akaratireflexív: HALÁL AZ ŐRANGYALRA; értékelő: Ó, CSODÁLATOS JÉGVIRÁG; kívánó: ÉLJENEK A FÁK! b) a kapcsolatot hordozók: deontikus (meggyőző-értékelő): ESKÜSZÖM, HOGY Ő IS ÖRÖK; manipulate: NE HAGYJ A CSONTOKON ÁLLNOM; akarati: ADJON AZ ISTEN; transzlatív: TE CSAK PIHENJ SZÉPEN; felkiáltó: JÓZSEF ATTILA!; kérdő: KI VISZI ÁT A SZERELMET. Az érzelmi-akarati telítettség a szintetizáló életműnek megfelelően többféleképpen jelenik meg: grammatikai elem, írásjel, indulatszó, expresszív szavak együttese, folytatást sürgető szerkezeti hiány, véleményközlés stb. hordozza a címekben is.