Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)

SÜMEGINÉ TÓTH PIROSKA: Nagy László címadási jellegzetességei

Tekinthető a cím szövegelőzetesnek, s mint ilyen, önálló szövegegészként is vizsgálható. Tanulságos e szempontból a kommunikációs célok érvényesülése a címekben. Az emotiv funkciót a modalitás erőteljes megvalósulása miatt jellemzőnek tekinthetjük. Ugyanígy a konatív, a felszólító jelleget is, még alaptípusainak árnyalatai is számbavehetők - tükrözve, hogy Nagy László nem reflexív költői alkat. E típusokra egy-egy példa csupán: felhívás személyhez (Z. KÖLTŐNEK SÜRGŐSEN), természeti elemhez (FELHŐ, FELHŐ), mitikus lényhez: (ADJON AZ ISTEN), dologhoz (TŰZ), s az önmegszólításnak számos változata. A referenciális funkciónak a címek csak jelzései lehetnek. Nagy László sajátja, hogy egyszerien tárgyias címe kevés, 5,2%. Ám a természeti elemek beiktatása 28,3% szemben Pilinszky 9,5, illetve rokonul Simon István 36,3%-ával. Kiütköző sajátossága az is, hogy mitikus sugárzású szavakat emel címbe (14,1%) - ahogyan egész költészetében is „alakjait és érzéseit bele-belemártja a folklór és a mítosz fényeibe".

5 A fatikus funkció, a közvetlen kapcsolatfenntartás szándéka még grammatikai kifejtettségben is megjelenik (SZÓLÍTLAK HATTYÚ), egységben a költői személyességgel. A metanyelvi viszont jellegzetesen perifériális, épp csak előfordul: SÚGOTT SZAVAKKAL, SUSOGÓ GÍM-ÜZENET. Elválaszthatatlan a szövegegészként vizsgált címtől a szituációnak megfelelő megformáltság és a terjedelem. A címhosszot tekintve Nagy László gyakorlata a GelejiKatona István: TITKOK TITKA... 117 szavas és a Vörösmarty Mihály: Ő, egyetlen betűs címpólusának e másodikához áll közel. Címei 28,4%-a egyszavas. Pilinszky címeinek 48,4%-a, Simonéi 31,5%-ban ilyenek. Viszont Nagy László nem ragaszkodott a rövidséghez, hiszen három szóból áll 17,4%, többől 5,4%, a többi kétszavas, azaz korjellemző ez inkább nála, s e szempontból is sokfélesége bizonyított. Pilinszky tömörségét jelzi, hogy csupán 10,2%-ban írt hosszabb címet, míg Simon I. egyszerűségre törekvését, hogy csak 4,8%-ban. A megformáltság ugyancsak a szintézisteremtő költőt idézi végtelen, de arányosan érvényesülő változatosságával. Az egyszavas címek grammatikailag szerkesztetlenek, jóllehet mondatsűrítménynek, illetve mondattöredéknek is tekinthetők a Nagy László-i jelentéssűrítő eljárás következtében. Ezt támasztja alá, hogy 83%-ukban köznevek. Ő a csodafiú, elemi erők birtokosa, „aki, ha úgy súgta kedve, ezüstpapírból hóvihart, szöcskét s betlehemi csillagot tudott egy mozdulattal kicsomagolni".

6 „Nem óhajtom a cafrangokat..."

7 - nyilatkozta, indokolva a jelző-hiányt. De a fénytelen töltelékelemeket éppígy kerülte - bizonyítja ezt is a címek statisztikája: SZÓ ' ' ÖSSZES SZÓ %-a határozói igenév melléknévi igenév főnévi igenév kötőszó névmás 17 20 1 18 0,1 2,0 1,9 2,2