Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

SZÍVÓS MIHÁLY: Válság és eszmélet. József Attila filozófiai fejlődésének vázlata 1935-ig

megjelenését és „az egzisztencia kcttőségéből" vezeti le. Az egyik forrás viszont valójában Schopenhauer lehet, akit József Attila maga is idéz: „Schopenhauer fakad ki cgyhelyütt amiatt, hogy a bölcselők nincsenek egészen tisztában azzal, hogy spiritualizmus és materializmus az ismeret alanyára, idalizmus és realizmus pedig az ismeret tárgyára vonatkozó nézetek elnevezései." JAÖM III. 177. 22 Szabolcsi Miklós:"Kemény a menny" Bp. 1922. 113. 23 Frank J. Sulloway: Freud, a lélek biológusa. Bp. 1987. 259; 461. 24Tvcrdota György: I.m. 310. „A Bergson-élmény első hulláma valószínűleg az Új Magyar Föld 1930. január-márciusi számában megjelent Magyar Mű és Labanc Szemle vitairatának megfogalmazása idején tetőzött." 25 Németh G. Béla hangsúlyozza, hogy „a szovjet viszonyok gondolati-szcllcmi-művclődési-crkölcsi alakulása s velük az itthoni s emigrációs marxista eszmélkedés cimcrcvcdésc súlyos kérdéseket állított elébe." In: 7 kísérlet a kései József Attiláról. Bp. 1982. 21. 26 Hegel-tanulmányok: Vizi Albert visszaemlékezése szerint 1929 nyarán „Attila és Lucie szinte egymás között vitatkoztak Hegelről és Bergsonról", József Attila Emlékkönyv 234. Sándor Pál: 1929-30-ban „Alaposan tanulmányozta a Kapitalx, sőt belekapott Hegel műveinek olvasásába is." I.m. 314. o. Szántó Judit: 1931-ből: „Ebben az időben olvasta Hegelt németül..." Napló és visszaemlékezés. Bp. 1986. 85. Agárdi Ferenc: 1931 késő tavasza: „1931 késő tavaszának szóbanforgó napján Attila Hegelnek háromkötetes Wissenschaft der Logik című művével tért be a kávéházba... Füredi József barátjával tanulmányozta. (Füredi... később a berlini Marxistische Arbcitcrschulung oktatója lett.)" József Attila Emlékkönyv. 266. 1931-32-ből: „József Attila ellentmondásokkal élt és nyomatékul Hegel Vorlesungen über der Weltgeschichte\tbő\ idézte a kínai állam jellegéről szóló részeket." I.m. 273. Müller Lajos, 1932-re visszaemlékezve: „...egy időben Hegel Logikáját bújta, és hosszú előadásokat tartott róla..." I.m. 287. Fábián Dániel: „Állandóan forrásmunkákat bújt. Eredetiben olvasta Marx Tőkéjét, Hegel munkáit." József Attiláról. Bp. 1974. 158. Végül a posztumusz megjelent Hegel, Marx, Freud c. tanulmányának már a címe is mutatja, hogy Hegel és filozófiai örökségének sorsa mindvégig foglalkoztatta. 27 Sándor Pál visszaemlékezése szerint a Valóság első száma „hatalmas botrányt okozott - mégpedig Attila nagy filozófiai tanulmánya miatt." in: József Attila Emlékkönyv. 322. 28 Sándor Pál visszaemlékezése szerint a Valóság publikálásának beszüntetése 1932-ben újabb törést okozott József Attila és a párt viszonyában" József Attila Emlékkönyv. 322. 29 A Bergsonnal való foglalkozást támasztja alá Kis Ferenc visszaemlékezése is (József Attila Emlékkönyv. 363.), aki szerint József Attila egy mozgalmi szemináriumon a francia filozófus egy művét elemezte. 30 JAÖM III. 179. 31 JAÖM III. 263. 32 I. Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése; Bp. 1991. 62. 33 JAÖM III. 117. 34 JAÖM III. 119-120. 35 JAÖM III. 128. 36 JAÖM III. 129. 37 JAÖM III. 128. 38 Németh Andor, aki ekkor a legközelebb állt a költőhöz, úgy látja, hogy József Attila ekkor válságon ment keresztül. Németh G. Béla a válság kiváltó okaiként a költőt az 1931 utáni három évben sorozatban ért magánéleti, irodalmi és társadalmi-politikai kudarcot jelöli meg. L. Németh G. Béla: I.m. 20-21. 39 Sándor Pál visszaemlékezésében leírja, hogyan tette próbára József Attila újra és újra vitapartnerei Marx-ismeretének alaposságát: „Nemegyszer lelepleztem nem éppen korrekt vitamódszerét. Állított valamit (ti. József Attila - Sz.M.) és tctszelgctt az crcdcticskcdésévcl. Ha megtámad-