Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

SZÍVÓS MIHÁLY: Válság és eszmélet. József Attila filozófiai fejlődésének vázlata 1935-ig

tam és sarokba szorítottam, végső érvként, diadalmasan és kaján nevetéssel szedte elő a KapitalX. íme, idézte, az ő állítása pontosan megegyezik Marx tételével." József Attila Emlékkönyv, 316. 40 Ez a belátás volt a feudomarxizmus elsődleges forrása. Ennek a pozíciói egyébként a magyar nyelvű sajtóban is eléggé erősek voltak. Vö. Erős Ferenc: ^reudomarxista" volt-e József Attila?, in: „Miért fáj ma is", Bp. 1992. 284-285. 41 JAÖM III. 143-144. „A marxizmus olyan nehéz tudomány és filozófia..., hogy a munkások csak anynyit tudnak valóban (és nem névlegesen) fölfogni belőle, amennyire a mindennapi gyakorlat alkalmassá teszi, mi több kényszeríti őket." (Az egységfront körüí) 42 JAÖM III. 178. 43 JAÖM III. 136-137. „A marxizmus történelmi elmélet, azaz Marx tanításának középpontjában az a • gondolat áll..." - írja Jeszenszky Eriket bírálva. 44 Fejtő Ferenc egy személyes beszélgetés során (1993 augusztus, Párizs) újból megerősítette azt a másutt már hangoztatott véleményét, hogy József Attilát főleg a német kommunistáknak a szociáldemokrácia vereségét és a nácizmus hatalomrakcrülését elősegítő taktikája távolította el az MKP-től. 45 JAÖM III. 141. 46 Uo. 143. 47 Tvcrdota György: Ihlet és eszmélet. 312. „Bergson eszméit tehát a húszas évek végétől mindvégig így az Eszmélet-ciklus megírása idején is - megtaláljuk a költő gondolkodásában,..." 48 Részlet az Eszmélet c. versről írt, még kéziratban lévő könyvemből. Álláspontom szerint ez a vers egyetlen összefüggő műalkotás és nem különálló versek fűzérc. A X. szakasz itt közölt elemzése ezért csak részleges lehet. 49 A. Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet. Bp. 1991. 535. „...semmiképp sem térünk ki a következtetés elől, hogy az akarat szabad tagadásával, feladásával mindazok a jelenségek is felszámolódnak, mindaz a szüntelen, célt s pihenőt nem ismerő törekvés és mozgás is, az objektivitás minden fokán, amelyben és amely által a világ fennáll,... Előttünk nem marad más ilyképp, csak a semmi." 50 Arthur Kocstler írta József Attiláról, hogy „jakobinius szenvedéllyel gyűlölte Sztálin »bonapartizmusat«". Vö. Koestler Emlékkönyv. Bp. 1992. 46. 51 Erről tanúskodik 1934 április 16-án Nagy Lajoshoz írt levele, melyben a Kiskunhalom c. műhöz éppen a Bűn és bűnhődés c. regény főhősét és a vizsgálóbírót asszociálja. József Attila Válogatott levelezése. 299.