Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

SZÍVÓS MIHÁLY: Válság és eszmélet. József Attila filozófiai fejlődésének vázlata 1935-ig

Az említett összetett, filozófiai, etikai és pszichológiai válság, melynek keretében egyre kritikusabban viszonyult először a marxizmushoz, majd magához a marxi elmélethez, filozófiai eszmélkedést indít meg benne még az Eszmélet c. vers megírásának kezdeti munkálatai előtt: / - Ennek során József Attila eljut a jelzett problémák elméleti tudatosításához. E filozófiai eszméletnek egyik első gyümölcse lesz Az egységfront körül c. polémikus írásában az etikától legtávolabb álló marxizmusváltozat, a bolsevizmus bírálata. Ez az irányzat szintén az Új szocializmust! c. 1935-ben írt recenzióban teljesedik ki, melyben már világosan megjelöli épp mint a marxi gondolatrendszer kritikájának sarokkövét, az etikai dimenzió felvételét: „Kérdés marad ebben az esetben, hogy a homo morális vagy ideologicus miért fordul szembe a homo oeconomicussal, másszóval hogyan lehetséges, hogy a gazdasági belátás nem hat közvetlenül. A Marx-kritikának itt kellene kezdődnie, nem volna szabad megállapodnia történeti tények fölvetésénél."

42 József Attila itt az ausztromarxizmus említett álláspontjához is kapcsolódik. A filozófiai eszméletének második lényeges eleme az, hogy Marx Gazdaságifilozófiai kéziratai megerősítik benne azt, amit már filozófiai tanulmányai folytán megsejt, hogy ti. a korabeli marxizmusok torz változatai a marxi tanoknak. Az elfogulatlan olvasó számára e marxi mű egyértelműen bizonyította, hogy szerzője szorosan kapcsolódik a hegeli életműhöz. Erre támaszkodva József Attila a társadalom gazdaságtörténete mellé odaállítja a tudat történetét is. Ezzel párhuzamosan tudatosan megváltoztatja a fogalomhasználatát, mely jól mutatja a filozófiai változást. A kapitalista tervgazdaság vagy marxista elmélet? c. polémiájában még a marxizmust azonos értelemben használja Marx tanaival.

43 Az 1933 májusában, tehát a német kommunisták által elősegített náci hatalomátvétel

44 után Az egységfront körül c. írásában még ingadozik a fogalomhasználat, mert egyik helyen már negatív értelemben szerepel a marxizmus , míg egy másik helyen még mindig azonosítja Marx és Engels filozófiájával,

46 míg végül az 1934 novemberében publikált A szocializmus bölcselete c. tanulmányában már egyértelműen szétválasztja az eredeti tant (Marx filozófiája) és az interpretációt (marxizmus). - A harmadik mozzanat a társadalmi fejlődéssel összefüggésbe hozott freudizmus, mely a belső, pszichológiai múltat összekapcsolja a társadalom és a tudat történetével. - A negyedik mozzanat Bergson filozófiájának felhasználása az egyén belső világának értelmezéséhez.

47 Mindezek az irányok jelzik már azokat a fontosabb filozófiai dimenziókat is, melyek közé elhelyezhető a fő mű, az Eszmélet. Ez a rendkívüli vers az erkölcsi tudat egyfajta fenomenológiáját tartalmazza. Ennyiben hasonlít Hegel A szellem fenomenológiája című művéhez. Sokat megsejtet az erkölcsi tudat pszicholóigai hátteréről és jelentős támpontokat nyújt a kanti etika alapelveinek bírálatához. József Attila azonban a filozófia területén sem bizonyult másodrangú szerzőnek. Sohasem másol, sohasem utánaérez vagy épp csak megrímesít. Tőle mindig többre telt, minthogy csak átültesse a líra területére a filozófiai gondolatokat, hogy azok értelmezését néhány aspektussal tovább gazdagítsa, hanem mindig újat keres, átalakít és bírál, de főképpen önmagát határozza meg valamennyi irányzattal szemben. Erre az elementáris eredetiségre most csak egyetlen példát hozok fel az Esz-