Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)
NAGY PÁL: József Attila és az avantgárd - avagy felhők a magyar irodalomban
2. Ezek után nyilvánvaló, hogy Kassák emez írásaival kapcsolatban társadalmi értékről nem is mukkanthatunk. Mégis, mint minden nyomtatott, szavalt, előadott stb. közlemény, úgy ezek is szerepet visznek, akarva, nem akarva, az osztályharcban. Van-e közleménynek akár csak sejtelemnyi hasznuk is a munkásság számára? Két eset lehetséges: vagy hatnak, vagy nem hatnak. Ha nem hatnak, hasznuk nincs. Ez a kívánatosabb eset. Mert hatásuk (csak az eddigieket véve figyelembe) lehet-e más, minthogy az ifjú elméket megzavarja, a szövődő proletáröntudatot szétkuszálja és a szocialista világosságban feltűnő világot sötétségbe meríti? Az imperializmus korában élünk. Hát lehet-e jó harcosa osztályának és történelmi feladatának az a munkásifjú, aki ilyen sorokon épül: »a szélfogóban lakik öreganyánk eresszétek ki ő majd tanácsol valamit, de addig is jó lesz, ha naponta kétszer lemosakodtok hideg vízben, kerülitek a nyilvános klozetteket s esténként nem vetemedtek Bemard Shaw olvasására? « Hát válik-e öntudatossá az az ifjúmunkás, vagy várhassunk tőle valamicskét, ha Kassák eme sorain töpreng kevéssé fertőzött elméje: » azt hiszitek, két szomorú lámpa között nőttök fel műkezekkel és műlábakkal de mindenki tudja a nyílt tereken lődörögtök és hencegtek a pattanásokkal amik orrotok körül virágoznak? « 3. Az előbbiekből önként adódik a kérdés, hogy miféle egyéniség Kassák? Mifajta filozófiába menekül, ha már a valóságot úgy kiejti a keze közül, mint a szórakozott halász a síkos halat? » Minden a te szemeidtől függ «, - Kassák felfogásának ez a gyújtópontja. Eszerint szubjektivista és realista, ami már az elmélet legfinomabb szálaiban is elválasztja a szocializmustól, marxizmustól, amely tudvalevően objektivista és dialektikus és amely ellenségesen áll a Kassák-féle állásfoglalással szemben." *** Melyik az a három ok, ami miatt József Attila nem lett modernebb, akár avantgárd költő? 1. Az egyik oka valószínűleg az, hogy hazajött Párizsból; vagy: túl korán jött vissza Magyarországra. Bori erről a következőket írja: „József Attila párizsi tartózkodása... döntő módon befolyásolta mind egész költészeti pályaképét, sajátosan módosítva azt, mind pedig versei szürrealista vonulatának jellegét. Szürrealizmusa műfajait tekintve polifonikusabbá lesz, versépítkezésében pedig az absztraktnak és a konkrétnak olyan problémáival és dilemmáival is találkozik és megbirkózik, amelyek addig nem vagy alig foglalkoztatták. » Attila nagy párizsi élménye - írta Németh Andor - Villon és a forradalmi dialektika. Alighogy kissé megmelegedett, vita-összejöveteleken vett részt. Párizsban alakult ki mély, háromdimenziós társadalomelmélete. Itt alakult ki osztálytudata. Itt változik át a szegénységen mosolygó szegény a szegénységről minden érzelmi zöngétől mentesen gondolkodóvá... Pár hónapi tartózkodás után francia verseket ír. Feljár az avantgardista folyóiratok szerkesztőségébe és örömmel jelenti haza, hogy az Esprit Nouveau, a Clarté, sőt a Figaro is hajlandók közölni verseit. Kevésen múlt, hogy nem lett francia költő, akárcsak egy-két évvel előbb Illyés Gyula..." (99. o.) Ha francia költővé válik, valószínűleg modernebb költő lesz belőle. Magyar költő maradt, utolérte őt is a magyar költők sorsa. 1979-ben Patkó Imre - akkoriban a magyar nagykövetség és a párizsi Magyar Intézet kulturális ügyeit intéző, lelkes kulcsembere - egy (franciára fordított) József Attila verseket tartalmazó képzőmű-