Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

TASI JÓZSEF: József Attila és a Bartha Miklós Társaság, 1928-1930

mentarizmus ebben a diktatúra-felhős világban, nem nyomhatnak el és hallgathatnak agyon bennünket."

82 A következő napokból fennmaradt egy híradás, hogy az Ifjúsági Parlament ismét ülésezik, ezúttal Kálik István egyetemi hallgató lakásán. A résztvevők között - írja a detektív - József Attila, a B.M.T. tagja.

83 1930. október 24-én szombaton este került sor a Társaság választmányi ülésére. Ezen már a Berlinből hazatért és az Országos Széchenyi Könyvtárban állást nyert Asztalos Miklós elnökölt. Könyves Tóth, úgy tűnik, kilépési szándékát mégsem tartotta befejezettnek, mert az utolsó fél év munkájáról beszámolót tartott, majd Fábián Dániel következett szólásra. Elítélte azt a törekvést, hogy „a Társaságot egyes tagok valósággal politikai vadászterületnek tekintik s a legkülönbözőbb oldalakra szeretnének maguknak híveket toborozni sorainkból. Minden erőnkkel küzdeni kell ilyen törekvések ellen s ki kell adni a jelszót: ki a politikával." (Kiemelés: TJ.) Fábiánnak egy gesztusa is volt Szász Béla felé, kijelentve, hogy éppen ő, tehát Szász Béla tartózkodik attól, hogy „a Társaság politikai szempontoknak vesse magát alá..." Ez azonban inkább az ügyvezető elnök vágyait, mint sem a tényeket tükrözte. A jegyzőkönyv Fábián kézírásával tartalmazza a B.M.T. 1930-as őszi-téli előadássorozatának tervezetét. Az előadók között találjuk Hamvas Bélát, Móricz Miklóst, Asztalos Miklóst, Kodolányi Jánost és József Attilát. Utóbbi előadásának címe: Van-e nemzeti kultúra? A további tervek a reális helyzet figyelembe nem vételéről tanúskodnak, ugyanis Fábián bejelentette, nagy ifjúsági kongresszust tervez a B.M.T., amelyen találkozni akar a város és falu dolgozó fiatalságával. Távlati terv: középeurópai kongreszszus...

84 Egy hét múlva, október 31-én, ugyancsak szombati napon emlékünnepélyt tartott a B.M.T., minden bizonnyal névadójuk, Bartha Miklós halálának negyedszázados évfordulója tiszteletére. Itt Fábián Dániel elnökölt, Szász Béla pedig Bartha Miklós portréját adományozta a Társaságnak. Az emlékünnepélyről csak egy szigorúan bizalmas rendőri jelentés tudósít. A résztvevők között ifjúmunkások és néhány idősebb munkás is feltűnt. Rados K.Béla, a fasiszták egyike Nemzetiségi kultúrautonómia című előadásában a politikai határok lerombolásának lehetőségét kereste, az irredentizmusnak mintegy faji internacionalizmussal való felváltása révén. „Először a kulturális téren kell megoldást találni - mondotta -, úgy, hogy a mai rendszerrel szakítva kulturális kolóniákat kell létesíteni a fajok szerint és ezeknek teljes autonómiát kell adni. Mindenki valamelyik kolóniába tartozik, ahova faji hovatartozandóság szerint osztják be, függetlenül állampolgárságától és a politikai határoktól. " A jelentést író detektív megjegyzi: „A társaság dolgai egyébként nem állnak jól. A közeli napokban a nemzeti érzésűek, élükön Szász Bélával aligha ki nem vonulnak s akkor dr. Fábián Dánielnek színt kell vallania."

85 Fábián Dániel még aznap este „színt vallott". Nyilatkozatot juttatott el az Országos Sajtótudósítóhoz a következő szöveggel: „Alulírottak kijelentjük, hogy a mai nappal a Bartha Miklós Társaságból kilépünk, s azzal mindenféle összeköttetést megszakítunk, mert a Társaság utolsó félévi működésével eredeti céljától eltért s egy kis szűk csoport politikai érdekeinek szolgálatába állt. így a komoly tudományos, irodalmi s művészi munka lehetőségét nem látjuk biztosítva. Mi nem akarunk a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (a magyar hitleristák) dilettáns csoportjának al-