Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)
TASI JÓZSEF: József Attila és a Bartha Miklós Társaság, 1928-1930
Ezután a röpirat megkezdte hatását, kritikákban is megnyilvánuló utóéletét. A vásárhelyi ismertetések után az Előőrs 1930. június 28-i száma adott hírt róla, az egyetemi ifjúságnak a falvak népének és a magyar tájak szépségének szemtőlszembe való megismerését javalló, az Egyetemi Híradó-ban és a Debreceni Újság-ban megjelent hasonló törekvések ismertetése között: a Bartha Miklós Társaság - írja a szerkesztőségi cikk - „röpiratban fejti ki ennek a hasznos megismerésnek nemzetépítő jelentőségét." Fábián Dánielnek július 7-én és 19-én írt leveleiben Jancsó Béla, az Erdélyi Fiatalok munkatársaként kéri a röpirat megküldését' 61 Egyetértő, jóindulatú, idézetekkel bőven ellátott ismertetése az Erdélyi Fiatalok októberi számában jelent meg. A röpiratot a szegedi Bethlen Gábor Kör is megkapta. Buday György 1930. júl. 27-én Fábiánnak írt levelében visszatér előző levelére, melyben bírálta a Ki a faluba című röpiratot. Ezt a levelet és a címzett válaszát nem találtam meg, de rekonstruálható a július 27-i Buday-levélből. „Nagyon nagy érdeklődéssel olvastam - írja Buday - levelednek azt a részét, melyben a dilettantizmus veszélyéről írott soraimra válaszolsz. Örülök, hogy ezek kapcsán alaposabban is megismerhettem mozgalmatoknak néhány reprezentánsát, akiket azonban egyébként is figyelemmel kísértem, mivel mi általában nagy figyelemmel kísérjük minden mozdulástokat és embereteket, és amikor kritikát mondunk, csak magunk között és csak igazán komoly építő szeretettel tesszük. Ez volt az indítéka az én múltkori levélbeli kritikámnak, melyet a KI A FALUBA c. röpirat hatására írtam. Igazol engem az is, hogy Magad is rájöttél és bevallód, hogy nem lévén megfelelő szakemberetek, »azért csúszott be sok olyan, ma már általad is világosan látott tévedés, különösen az útmutatásnak." Buday György ezután a Bethlen Gábor Kör két éve készen álló, de pénzhiány miatt csak kéziratos útmutatóját említi, továbbá saját, sajtó alatt lévő tanulmányát, „mely a szegedi tanyák monográfiájának szempontjait gyűjti egybe és a kutatás részletes irányát szabja meg", valamint Bálint Sándornak ugyancsak megjelenés előtt álló, főként etnográfiai gyűjtésre vonatkozó vezérfonalát... 62 Időrendben haladva a következő bíráló a Századunk munkatársa, Kecskeméti György. Vitacikke része a Századunk vitasorozatának, mely Kodolányi János A magyar intellektuális ifjúság és Róna Imre Az ifjúság seregszemléje című, a lap májusi számában megjelent tanulmányai kapcsán bontakozott ki. Az első három hozzászólás Az ifjúság seregszemléje, a többi A magyar intellektuális ifjúság főcím alatt jelent meg 1930. júniusa és decembere között. A vita résztvevői: 1. Kassák Lajos, 2. Nádass József, 3. „A feloszlatott Wesselényi Reform Club egy tagja", 4. Veress Péter, 5. Kecskeméti György, 6. Hevesi András, 7. Ernst István, 8. Ignotus Pál, 9. Fábián Dániel, 10. Pintér József, 11. Kemény Gábor. Kecskeméti György A magyar ifjúság problémájához című írása a folyóirat szeptemberi számában jelent meg. A Bartha Miklós Társaság elméleti tevékenységét bírálja Asztalos Miklósnak Az ifjú nemzedék új arca című tanulmánya (Uj Magyar Föld II. 1929.) és a Ki a faluba kapcsán. Asztalos, saját egy évvel korábbi tanulmányából idézve, az ifjúság céljának a magyar faj kulturális egysége megteremtését tekinti. Konklúziója: „Azt mondhatnánk, hogy az ifjúság ideológiája a napi ízű jelszavaktól megtisztított, demokráciává tisztult fajvédelem". (Asztalos^ cikkében a fajvédelem idézőjelben van!) Kecskeméti ez állítást bírálva lényegesnek véli, mint alkalmazza majd az ifjúság a „demokráciává tisztult fajvédelem" ideológiáját: „a demokrácia, vagy a reakció érdeme szerint-e." A Ki a faluba röpiratból is kiragad
