Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)
TASI JÓZSEF: József Attila és a Bartha Miklós Társaság, 1928-1930
más ifjúsági csoportosulásokat, de á kortárs, vagy alig pár évvel idősebb fiatal írókat is és néhány író-példaképüket az Ady-generációból. Elsősorban Szabó Dezsőt, aki mindkét alkalommal szerepelt. Ady, Móricz és Szabó Dezső alkotta számukra Balogh Edgár korabeli megfogalmazása szerint - „a magyar faji triászt". Az ünnepségen és a röpirattal mindhármuk előtt hódolhattak. Szabó Dezső az ünnepség mindkét napján előadást tartott és a röpirat is vezető helyen közli A jövő felé című írását, amelyben „a magyar latajner ifjúság" számára programot ad. A röpiratot elemezni most nincs módomban, bár egyes részleteire még visszatérek a későbbiekben. Ez a röpirat és az egyidejűleg tartott Ady-ünnepség új korszak, a népi írók mozgalmának nyitánya volt a magyar irodalomban. Jogosan hívta fel a figyelmet a magyar parasztság sorsára, - amelynek tanulmányozását a falukutató írók fogják megkezdeni a következő évtizedbén - de a faji probléma felvetése a mozgalom későbbi eltorzulásának csíráit is magában hordozza. A röpirat hatásáról, következményeiről itt most csak annyit, hogy Balogh Edgár, hazatérve Csehszlovákiába, még 1928. augusztusában megalapította a Szent György Kör cserkészfiataljaiból a Sarló-t, amelynek fejlődése az „etnográfiai szocializmus"-tól a kommunista mozgalomban való felolvadásig nagyon sok párhuzamot kínál a budapesti Bartha Miklós Társaságéval. 3. József Attila első lépései a Bartha Miklós Társaság felé József Attila 1927. szeptemberében hazatért Párizsból. Beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára, egy ideig járt is az előadásokra és vizsgázott az első félévből. Azután 1928-ban megismerkedett Vágó Mártával, akibe hamarosan szerelmes lett. Vágó József, az apa baráti körében felelevenítette korábbi kapcsolatát a polgári radikális körökkel. Később, Vágó Márta londoni tanulmányi éve kezdetén lesz József Attila a Századunk munkatársa A Bartha Miklós Társaság Értesítőjéhez című, a folyóirat 1928. novemberi számában megjelent írásával. József Attila a BMT októberi Értesítőjét szemlézi. A szeptemberi, ugyancsak kőnyomatos Tájékoztató a Bartha Miklós Társaságról ismertetésére - kommentálására - Bajcsy-Zsilinszky Endre vállakozott az Előőrsben. Itt álljunk meg egy pillanatra! Bajcsy-Zsilinszky Endre 1928. március 15-én indította Előőrs című radikálisan jobboldali hetilapját. Már a lap második számában feltűnik Áfra Nagy János, aki 1928-ban lesz a BMT tagja. Július végétől a Békéssy Sándor néven publikáló Szathmári Sándor, majd a Bartha Miklós Társaság más literátusai is jelentkeznek itt írásaikkal. Szeptember 16-án jelenik meg Fábián Dániel első írása az Előőrsben. Ebben Szász Zoltánnal polemizál, aki az Ady-röpiratot bírálta a Nyugatban. Ugyanekkor, 1928. szeptember 16-án hírt ad az Előőrs arról is, hogy .4 Bartha Miklós Társaság újra megkezdte rendes egyesületi életét és az elnökség - értsd maga Fábián - „felkéri mindazokat, akik az Ady Endre nyomdokain a magyarabb magyar jövendőért küzdő háború utáni fiatal generáció öntudatos szervezkedését támogatni akarják, lépjenek a Bartha Miklós Társaság tagjai közé. " 3 Szeptember 30-án Bajcsy-Zsilinszky Endre négy kolumnás (!) vezércikket ír A magyar harmincévesek címmel. „A Bartha Miklós Társaság - írja Bajcsy-Zsilinszky Endre - önmagát így jellemzi röviden szeptemberi értesítőjében: »az érett magyar ifjúság szellemi akcióközpontja.« Valóban annak ígérkezik." Ezután szemlézi munkaprogramjukat, majd figyelmezteti őket, hogy nem rendezkedhetnek be tisztán önképzésre és egymás képzésére. Bele kell merülniök a cselekvő életbe, mert az
