Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

TASI JÓZSEF: József Attila és a Bartha Miklós Társaság, 1928-1930

ifjúság „csak így termelheti ki magából a Fábián Dánielek mellé az Endre Lászlókat." Ezt az értesítőt valószínűleg Fábián Dániel juttatta el az Előőrs szerkesztőjéhez. De ki juttatta el az októberi értesítőt József Attilához? Feltehetőleg költőtársa, Simon Andor. Simon Andornak és barátjának, Ladányi Imre festőművésznek megtetszettek József Attila üde, népi hangvételű versei, elsősorban a Vágó Márta születésnapjára írt Gyöngy, amely többek, így Csorna Jenő és Gergely Pál szerint a költő belépője volt a BMT-be. A BMT 1928. októberében kiadott 8 oldalas, kőnyomatos Értesítőié, mely voltaképpen egyetlen a maga nemében, hisz a szeptemberi, címe szerint Tájékoztató volt, „az ifjú magyarok organizációja"-ként határozza meg a BMT-t. Az Értesítő először az Erdélyi Helikon íróit üdvözli, visszakapcsolva névadójuk erdélyiségéhez. Ezután A mi irodalompolitikánk címmel közli a BMT irodalmi alosztályának irányelveit, Móricz, Ady és Szabó Dezső mellé állítva Bibó Lajost, Gulácsy Irént és Mécs Lászlót, - sajátosan megduplázva a Balogh Edgár-i magyar faji triászt. (NB. A szeptemberi Tájékoztató is pozitív példaként hivatkozik a Fekete vőlegények írójának munkásságára.) A programban szerepel a szakosztály kiegészítése „olyan magyar írókkal, akik a Társaság általános irányát magukénak vallják", számukra a Zeneakadémián vagy másutt irodalmi esteket terveznek. Az Értesítő ezután közli a BMT negyedévi munkatervét, majd a Néhány szó szociálpolitikai bizottságunk működéséről című rész következik. Erről szól József Attila szemléje: „Az utóbbi esztendők folyamán szinte azt hittük már, hogy a magyar ifjúság teljes egészében komolytalan és reakciós...", kezdi a prózai művei sorában egyedülálló módszerű cikket. A bevezető mondatok után ugyanis idézet idézetet követ és csak a cikk zárómondata ered ismét a költőtől. Az idézett sorok a beszámoló pozitív kicsengésű részletei. A világháborút követő újjáépítésben a szervezett magyar munkásságra kell főleg számítanunk - így az idézet kivonata, saját szavaimmal. Elvárható a világ szervezett munkássága millióinak a támogatása, feltéve ha elterjed róluk a hír, hogy egyenrangúak a többi társadalmi osztállyal. Erre a demokrácia ad lehetőséget. A BMT legfőbb törekvése a demokráciáért vívott küzdelem. Eddigi összejöveteleiken a demokrácia és a magyar ifjúság kapcsolódásának lehetőségeit, szocializmus és szociálpolitika, szocializmus és keresztényszocializmus, valamint a munka és tőke között fennálló ellentétek kiküszöbölését hirdető fasizmus és fordizmus voltak a vitatémák. József Attila kommentárja: „Igen, ez már az ifjúság lelkiismerete."

4 Szabolcsi Miklós regisztrálta, hogy a beszámoló - a költő által nem idézett részeiben „inkább a magyar fajiság alapján álló összefogást, mintsem igazi demokráciát követel."

5 Hozzátenném, hogy a költő idézőmódszerét bizonyára eleve meghatározza két dolog: rokonszenve a Társaság iránt és a közlés helye. 4. Híradások a BMT-ben való 1929-es szerepléséről Az 1928-as októberi Értesítő közli a tisztikar névsorát. Elnök: Asztalos Miklós, társelnökök: Raith Tivadar és Szász Béla, ügyvezető elnök: Fábián Dániel. Osztályvezetők: Simándi Tamás, Rados K. Béla, Szokolay Béla és Langhoffer Pál. Főtitkár: Könyves Tóth Kálmán. Utóbbi a Fővárosi Könyvtár tisztviselője, ezért az 1928. őszi, 1929. eleji szociális témájú előadásokat az ő segítségével a Fővárosi Könyvtárban tarthatják. Egyiken valószínűleg részt vett József Attila is. Közvetett bizonyíték