Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)
II. Esettanulmányok: XIX. század - Kalla Zsuzsa: Irodalmi relikviák, világi ereklyék (A Petőfi-kultusz tárgyai)
Petőfi István hagyatékából került a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába a talán leghitelesebb, és legkevésbé ismert tárgycsoport, a Petőfi útidobozában maradt relikviák. Petőfi István bátyja iratait a Kisfaludy Társaságra hagyja, de erről a dobozról valószínűleg megfeledkezett, Geiszt Gáspár, akinek csákói birtokán volt intéző, küldi el a Kisfaludy Társasághoz 1889-ben. A költő öccse tudatosan gyűjtötte a kortársaktól a kéziratokat, tárgyakat. Petőfi Zoltán végrendeletének megfelelően tőle is hozzá kerülnek Petőfi legfontosabb kéziratai. Sok mindent neki adott Szendrey Júlia, s mint az akadémiai anyag sejteti, Aranyék is. Petőfi István nem szívesen válik meg a relikviáktól, talán csak egy-egy kevéssé irodalmi jelentőségűt ajándékoz el. 1880. április 28-án, Csákón kelt végrendelete azért fontos, mert ebből sejthető, kik örökölhették a hagyatéki leltárban nem szereplő tárgyakat: „Könyveimet és annak szekrényét hagyom Horváth Árpád és Ilona rokonaimnak. Szülőim és bátyám arczképeivel rendelkezzék Orlay Soma úr, ki azokat festette is. Puskáimat T. Geiszt Gyula úrnak hagyom emlékűi. Geist Gáspár úr válasszon könyveim közül emlékűi 4 müvet tetszése szerint, mit Horvát Árpád és Ilona rokonaim nem ellenezhetnek. Bátyám kéziratait, szekrényével együtt a Bpesti múzeumnak hagyományozom. 3. darab sorsjegyemet Gailhoffer Antónia asszonynak hagyományozom." 22 Az 1880. május 8-9-én kelt hagyatéki leltárból esetleg azonosítható a három fényezett íróasztal-írószekrény egyike, a két pipa, a katalógusban is szereplő vörös köves gyűrű, az akadémiai érem és a katonai érdemjel. 23 Ugyanakkor bizonyos, hogy mivel közvetlen örököse nem volt, Petőfi István háztartásának, tárgyainak egy csoportja a család Hrúz-ágához kerül. Szendrey Júlia még életében Petőfi Zoltánnak adta apja írásait, ereklyéit. Hagyatékából a maradék Petőfi vonatkozású iratok, ereklyék egy részét Petőfi István elkérhette. Júlia személyes tárgyait lánya - Machek Gusztávné Horváth Ilona - juttatja el a Petőfi Társasághoz. 1910-ben menye, ifj. Horváth Árpádné, később özv. Mirkovszky Gézáné, Greguss Gizella ad el a Széchényi Könyvtárnak nagyobb mennyiségű Szendrey Júlia vonatkozású anyagot, amelyben Petőfi Zoltán jó néhány aprósága is fönnmaradt, féltestvére, Ilona tehette el emlékül. Petőfi tárgyait megőrizte másodunokatestvére, Orlay Petrics Soma is ezek valószínűleg Petőfiék mezőberényi ottléte idejéből származnak -, ő a Nemzeti Múzeum gyűjteményét gyarapítja, csak hagyatékából vesz meg egy, a pesti lakásból származó órát a Társaság. Petőfi könyvtárát néhány személyes irattal együtt szintén egy gyűjtő, Török Károly adta a Nemzeti Múzeumnak, aki Gyulai Pálnál - Petőfi sógoránál - nevelősködött és Petőfi Zoltán barátja volt. Az egyik legjelentősebb, elsősorban képzőművészeti Petőfi-gyűjteményt a Nemzeti Szalon igazgatója, a műgyűjtő Ernst Lajos szedi össze. Az ő anyagával rendezik be 1909 tavaszán a Petőfi-Ház nagytermét, s őt választja meg a társaság közgyűlése a múzeum igazgatójának. Nem sokkal