Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

II. Esettanulmányok: XIX. század - Keserű Katalin: A kultusz köztes helye Kazinczy magyarországi kultusza

és Kazinczy kibékülésébe mintha egy másik történet is belejátszana: Károly korai halálakor, temetésén Kisfaludy Sándor nyújtotta jobbját Kazinczynak e szókkal: „halhatatlan és örök marad érdemed és emléked mindaddig, míg csak egy magyar él és beszél a földön".

25 Történelmi kompozíciót véve mintául a festő történelmi jelentőséget ad e találkozásoknak. Ugyanakkor kultuszkép nyomán a kultikus személy életéből vette témáját. Mint kultuszkép Orlai műve többértelmű. A kettős kép vagy szobor a romantika új vallása: a barátság fényében alakult ki, különösen Németországban.

26 Goethe és Schiller weimari páros emlékművét két évvel Orlai képe készülte előtt állították fel. A festészetben az ilyen kettősképek vagy csoportképek, melyek nemcsak a barátság, hanem a koreszme megfogalmazói is voltak, hogy kultuszképpé válhassanak, vagy a vallásos festészet típusaira hagyatkoztak (például a sacra conversationékra) vagy szimbolikus távlatba emelték a köznapi eseményt. Orlai képe e két típus vegyüléke, polgári öntudattal történelmi műfajból választva az előképet. A kultusz azonban a művészetet/irodalmat is övezi. Tompa Mihály Kazinczy ünnepére írt himnuszában előbb papként láttatja, majd szentként szólítja meg a költőt, összhangban a kor művészértelmezésével. A több ikonográfiái, mint festői érdekességet kínáló Orlai-képen bár a Szemere lakásán összegyűlt hölgyek és urak nem a művészet allegóriáját övezik (mint Courbet barátai a Műterem c. festményén, 1855), hanem egy eseJakobey Károly: Kazinczy Ferencz síremléke Széphalmon, Nyomt. Haske, 1854. litográfia, PIM Művészeti tára