Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

II. Esettanulmányok: XIX. század - Keserű Katalin: A kultusz köztes helye Kazinczy magyarországi kultusza

Orlai Pétries Soma festménye után Werbezán(?): Kazinczy és Kisfaludy találkozása, litográfia, Nyomt. Haske, 1860. me melletti rotondában egy kultuszkép fogadta az érkezőket: a Nádasdyné Forray Júlia grófnő által indított gyűjtés eredményeként készíttetett Kazinczy és Kisfaludy találkozása c. Orlai Petrics Soma-festmény. A képet azután az ülésterembe vitték. A Vasárnapi Újság a kép témájául Kazinczy és Kisfaludy kibékülését nevezte meg. E kibékülés aktuális jelentőségére a centralisták „irányeszméi" utalnak: „A különérdekek és célok ápolásának villámhárítója a közös hazai és nemzeti célok felismerése, lelkes ápolása. Ismerjük meg azért ezeket, csoportosuljunk ezek körébe, szeressük ezt mindnyájan és minden egyebek fölött. Ezek együtt erősökké tesznek ... szülik a közjót."

22 De jelentőségére utal az az irodalomtörténeti tény is, hogy 1859-ben Pesten kiadták Kazinczy Kisfaludy Károllyal és körével folytatott levelezését is. Orlai festménye Velázquez Bréda átadása c. monumentális festményének kompozícióját idézve eleveníti meg a valóban kibékülést hozó találkozást. A fiatal Kisfaludy enyhe meghajlása s az idős költő barátságba fogadó gesztusa Bréda holland város elöljárójának és spanyol hódítójának mozdulataira rímel, de nagyobb az egyensúly a két alak közt úgy arckifejezésben mint jelentőségben. Öntudatuk egyforma. A kép Kazinczy lendületes mozdulatával a (nyelvi) forradalmárt és lelki nagyságát mutatta be, egy személyben is egyesítve a francia felvilágosodás és forradalom (vagy klasszicizmus és romantika) eszméit.

23 A lelki nagyság mondatta ugyanis a költőfejedelemmel: „Igen tisztelt férfiú! barátságodat kérem."

24 A Kazinczy Kisfaludy Sándor-bírálata miatt tőle elidegenedett ifjabb Kisfaludy