Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

I. Kultusz és múzeum - Kovács Ida: A fénykép mint dokumentum és/vagy ereklye

gyar Tudományos Akadémia Kézirattára őriz. Állítólag Ady ezzel a ceruzával írta az Elbocsátó szép üzenet című költeményét. A fénykép tehát, amely segédkezet nyújtott mai szóval élve a „sztárrá váláshoz", végül elnyeri megérdemelt jutalmát: relikviává, ereklyévé nemesül. Szerepe még a kultikus tárgyak között is sajátos: tárgyi dokumentuma is a múltnak, de egyszersmind önmagáért is beszél; megidézi, interpretálja a kultusszal övezett személyiséget. „A fénykép, amely adjusztálja a világot, szinte felkínálkozik arra, hogy adjusztálják. Albumba gyömöszölik, bekeretezve az asztalra állítják, falra akasztják, diakép formájában kivetítik. Napilapok és képeslapok a legfeltűnőbb helyen hozzák, rendőrök katalogizálják, múzeumok kiállítják, kiadók összeollózzák."

14 - foglalja össze frappánsan Susan Sontag mindazt, ami egy fotóval egyáltalán történhet. Az Ady fényképekkel csaknem mindez megtörtént, s jórészt még a költő életében. Ady halála után írótársak szobáinak falán Ády-kép függött, - Babitséknál és Móriczéknál bizonyosan. 1926-ban végre megjelent Székely Aladár már régen ígért Ady albuma is Móricz Zsigmond bevezetőjével. À fotóművész fiával, Székely Lászlóval együtt, a 20-as években, ha lehet, még nagyobb számban sokszorosította Ady fényképeit, - csak a Petőfi Múzeum Fényképtárában - a Székely hagyatékból - több mint háromszáz megmaradt Ady képeslap van. Az 1910-es évek végén indult és a 30-as években már jónevű portréfényképésznek számított Rónai Dénes (1875-1964) is, aki a Nyugatnemzedék népszerűsítésében Székely Aladár (1870-1940) után a legnagyobb szerepet vállalta. Rónai nevét, aki egyébként Székely Aladár unokaöccse volt, a Nyugat Barátok Köre képeslapsorozat tette igazán ismertté. A kezdetben egész alakos fotókat készítő, kompozíciókban, jelenetekben gondolkodó, s egyébként képeivel kiállításokon is szereplő fényképész bizonyára emlékezett még az 1910-es évek elején kibocsátott Nyugat képeslapsorozat sikerére, amikor igent mondott az őt megbízó Móricz Zsigmondnak. Móricz ezt írja naplójába 1931. május 17-én: „Volt egy ötletem mostanában, hogy az írókról fényképeket csináltatni, s azokat árusítani. Egy Rónai nevű fényképész, a fényképészek egyesületéKÖRE Móricz Zsigmond, 1931. Rónai Dénes felvétele, PIM Művészeti tára