Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

V. Elágazások - Kovalovszky Márta: Öcsike kultuszt űz

Kovalovszky Márta ÖCSIKÉ KULTUSZT ŰZ „A kultusz (lat.) vallásos tisztelet, vallásgyakorlat. Átvitt értelemben valaminek vagy valakinek túlzott tisztelete (vö.) személyi kultusz"­mondja bölcsen az Új magyar lexikon, és hozzáfűzi még: „A primitív kultuszok továbbélnek a fejlettebb társadalmakban is. -." 1991. október 20-án ef Zámbó István - Öcsiké - székesfehérvári kiállí­tása a szokásos méltató beszéd helyett a Nemzetközi érzésvákuum c. per­formance bemutatásával nyílt meg. Mivel az ilyen bemutatók lényege, hogy egyszeri, a pillanat, a helyszín, az atmoszféra ihletében és nagyrészt improvizációként jönnek létre, utólag csak nagyon vázlatosan idézhetjük fel, ami történt. A terem közepét 5 életnagyságú - (vagy inkább halott­nagyságú?) koporsó foglalta el, szabálytalan elrendezésben. Valamennyi­ből a tetejére vágott kerek lyukon át sárga fénynyaláb vetődött a föléjük függesztett, ágakból font létrákra. A koporsó mögött szék állott, egyelőre üresen. A félhomályban és a koporsó-derengésben lassan elcsendesedett a közönség és egyre tapinthatóbbá vált a várakozás feszültsége. Ekkor a függöny mögül előlépkedett egy fekete kaftános alak; mozgása lassú, egyensúlyozó és imbolygó volt, mivel járását a cipőtalpaira erősített vilá­gító villanykörte nehezítette. A székhez érve leült, felemelte az odakészített legyes apót, behunyta szemét és lassan, egyet-egyet le­gyintve a légycsapóval, halk, mono­ton hangon ezt ismételgette: A MAGZAT NEM LÁT KEPÉKET. EGYSZERŰ, ÁTLAGOS META­FODRÁSZ. Fokozatosan emelke­dett a hang ereje, mélyült intenzi­tása, gyorsult a ritmus, és ennek megfelelően a fej, a test, a légycsa­pó mozgása is egyre gyorsabb, zi­hálóbb, szaggatottabb, extatiku­sabb lett. Ezalatt a függöny mögül két „se­géd" kötéllel bevonszolt egy zárt koporsót, melyet a többi mellé he­lyeztek, majd visszavonultak. A ki­fejlet egy alig meghatározható sza­kaszában, miközben a monoton re­citálás egyre extatikusabb magas­ságokba kapaszkodott, motoszkáló e f Zámbó István: Dráma, 1991. olaj, emberi hangtöredékek társultak farost, PIM Műv. tára

Next

/
Thumbnails
Contents