Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

I. Kultusz és múzeum - Praznovszky Mihály: Az irodalmi emlékhely mint a kultusz egyik intézménye vagy szentélye

Ezek középpontjában természetesen Petőfi kiskőrösi szülőháza áll, mint emlékmúzeum. Vagyis az az épület, amelyen szinte minden kultikus elem megfigyelhető és mint irodalmi emlékhely is az első közül való, ha ugyan nem a legelső. Emellett a megfelelő bizonyítási ponton természetesen más házak eszközei is megemlíttetnek. A széphalmi mauzóleum mint kegyhely és emlékmúzeum időben megelőzi ugyan a kiskőrösit, de az jellegzetességeiben sokkal összetettebb és vizsgálatunk szempontjából sokkal szemléletesebb. Igaza van tehát az előbb említett kutatónak, amikor azt mondja, hogy a magyar irodalmi klasszikusok kultuszának kialakulása a XIX. század közepére tehető s ehhez alapvetően a Shakespeare kultusz adott mintát. Ezen belül is kiemelendő a Honművész 1834-es évfolyamában megjelent cikk, amely a stratfordi hajdani „Shakespeare ünnepről" szól, bemutatva milyennek kell lennie egy irodalmi alkotó kultuszának s hogy ez mennyire hiányzik Magyarországon, s azzal a felkiáltással zárul: „emeljünk mi is emlékoszlopot Kisfaludy Károlynak!"

4 Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy már 1724-ben a kursaneci erdőben bizonyos Althann Mihály János csáktornyai birtokos felesége emlékoszlopot emeltetett Zrínyi Miklósnak. Igaz, hogy nem a költőnek, hanem a politikusnak szólt az emlékjel.

5 S az is igaz, hogy Kazinczy széphalmi házának kultikus, szent helyként való emlegetése már a költő életében megkezdődött, ámbár az emlékmúzeumot csak akkor építették a helyére, amikor a kúria már összedőlt. 1809-ben Berzsenyinek Széphalom a klasszikus időket jelenti: „Hol vagy te, Széphalom? [...] Mutasd meg Kazinczyt és házi isteneit..." Bajza majd negyedszázad múltán már a szent hajlékról versel: „És midőn eltűn majd a hajnal, s déli sugárban E haza fényleni fog: szent lesz előtte nevem. "^ Csoda-e, hogy 1847-re már valóban szent hellyé vált, amint az Petőfi útileveleiből kitűnik s amelyben már megfogalmazódik a zarándoklat igénye és kötelessége is: „Újhelytől fél órányira éjszak felé esik Széphalom, Kazinczy Ferenc egykori lakása. Nevét megérdemli, nert festői szépségű táj. Különben pedig szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába."

7 Ez a mondat el is döntötte Széphalom sorsát. Petőfi következő sorait most nem idézem, ámbár az irodalmi emlékház kultikus hely jellegét mindenképpen megerősítik. Ti. arról van szó, hogy ezek az épületek mint a mai napig így van - abban is hasonlítanak szakrális előképeikre, hogy általában örök küzdelemben állnak az enyészettel. így volt ez Széphalommal Petőfi kárhoztató szavai szerint, hamarosan így lesz az ő szülőházával, így tűnik el Kölcsey háza, vész el Csokonaié, stb. Ami azt is bizonyítja, hogy a magyar irodalmi emlékházak de facto is kultikus helyek, csak valamivel gyorsabban mennek tönkre, mint pl. Stonhenge. E közbevetett gondolat után térjünk vissza Széphalomra, ahol az 1850es évek végére valóban összedőlt Kazinczy kúriája és helyére országos