Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

III. Esettanulmányok: XX század - Csaplár Ferenc: Kassák, a próféta (Fejezet egy kultusz történetéből)

lású költőcsoport hivatástudattal teli vezéreként lépett az irodalmi nyilvánosság elé. A mester és tanítványai képzetet 1921-ben képzőművészeti alkotás rögzítette. Ekkor keletkezett Bortnyik Sándor Mester és tanítványai című grafikája, mely előtanulmány volt A próféta című olajfestményhez. Mindkét mű középpontjában Kassák többiek fölé tornyosuló, karjait ünnepélyesen fölemelve tartó, illetve bal kezében nyitott könyvet fölmutató, a távolba tekintve beszélő, világosságtól övezett alakja áll. Vele szemben helyezkednek el, áhítattal őt figyelve s a közös asztalnál ülve a tanítványok. Igaz, nem tizenketten, hanem csak öten. Hogy az olajfestmény keletkezésének idején, 1922-ben mások is így látták Kassákot, hogy Bortnyik egy valóban meglévő kultuszt örökített meg, arra számos példát idézhetünk. A Ma bécsi köréhez tartozó Vajda Sándor mesterének alakját fölidézendő Bortnyik művére hivatkozik: ,,A legjobb fénykép se hasonlít reá annyira, egy se mutatja az igazi Kassákot, amilyen a húszas évek első felében volt, úgy, mint Bortnyik Sándor ma már klasszikus műve, A próféta".

6 Meglepően egybevág Bortnyik festményével az is, ahogy a Schloss kávéházban időző maisták az 1922-ben Bécsbe látogató Komlós Aladár emlékezetében rögzítődtek: „Kassák ott ült híveitől körülvéve. Hívei: csupa aszkétikus, sovány, megszenvedett arc, egy preraffaelita festmény alakjai, s hirdették az igét, az új művészet tételeit. De Kassák volt a festmény és a kör középpontja."

7 Még hitelesebbnek tűnik az 1922-ben Szegeden élő, Bortnyik grafikáját és olajfestményét hírből sem ismerő Juhász Gyula egyidejűleg fölhangzó szava. A Szegedi Napló 1922. március 12-i számában a Világanyámról beszámolva Kassákkal kapcsolatba írta le a következőket: „új váteszek, új próféták, új apostolok [...] prédikálnak új igéket". E szemlélet jellemzi azt is, ahogyan Juhász magukról a kötet verseiről ír: „Ennek a kornak a leglelke szólal meg ezekben erővel és mély hatással, ennek a kornak a lelke, amely új dómokat akar emelni, a munka és haladás, az emberiség és szabadság nevében."

8 Akik a Biblia világában, Kassák költészetében és az 1920-as évek elején még virágkorát élő expresszionizmus megnyilatkozásaiban nem elég jártasak, azok számára a magát ekkor ateistának és kommunistának valló Kassákkal kapcsolatban minden vallási analógia furcsának, stílustalannak tűnhet. Van olyan vélekedés, mely szerint Bortnyik grafikájában és festményében gúny és irónia rejlik, s a két mű tulajdonképp karikatúra. A próféták azonban nemcsak föltűnően közszereplő, eszméiknek az Bortnyik Sándor: A Próféta, 1922. olaj, vászon, Magyar Nemzeti Galéria