Kendéné Palágyi Erzsébet szerk.: Magyar Nemzet 1938. aug. 25–1944. márc. 22. Repertórium (1938-1939) (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. Napilapok repertóriumai, Budapest, 1980)
Vásárhelyi Miklós: A Magyar Nemzet. 1938-1939.
a legfontosabb elvi elhatározás, átgondolt politikai stratégia kifejezője volt. A szerkesztőség irányitói - a korábbiakban vázolt céljaik elérésére - elsőrendű feladatuknak tekintették, hogy kiragadják a magyar értelmiséget provincializmusából, a tisztánlátást elhomályositó hungaro-centrikus szemléletéből, kijózanítsák, kiábrándítsák illúzióiból, a nemzetközi élet tényleges erőviszonyaira tereljék figyelmét és rádöbbentsék a politikai realitásokra. Ennek hangsúlyozását annál lényegesebbnek véljük, mivel repertóriumunkban a Magyar Nemzetnek ez a sajátossága - a sajtóanyag jellege folytán (hirek, tudósítások, hivatalos közlemények, hadijelentések, beszédek, nyilatkozatok) - nem tükröződhet a megfelelő mértékben. Van eset, hogy valamely számból való első, esetleg mérsékelt horderejű bibliográfiai adatunk a lap hatodik oldalára esik, amikor az első öt oldalt sorsdöntő világpolitikai vagy háborús hirek, tudósítások töltik kl. A külpolitikai rovat elvi irányítása a lap mindenkori szellemi vezetőjének elsőrendű feladata volt. E rovat állandó belső vezető munkatársi sorába tartozott többek között Frey András, Parragi György, Wesselényi Miklós, itt dolgozott Markos György, Vámos Magda, Bártfai Erzsébet, Geleji Dezső. Történelmi-külpolitikai publicisztikával működött közre Katona Jenő, Gogolák Lajos, Krenner Miklós, BajcsyZsilinszky Endre, Andorka Rudolf, Barankovits István. A Magyar Nemzet másik alapvető sajátossága a német fasiszta ideológiával, önkényuralmat hirdető "korszellemmel", a Volksbunddal, a magyarországi németajkú lakosság hivatalos nemzeti szocialista szervezetével és a magyar szélsőjobboldali mozgalmakkal szemben folytatott lankadatlan, éles polémia. Ez a bátor és harcos elszántság megnyilvánult a legkülönbözőbb műfajokban. Pethő Sándor és Szekfü Gyula mellett Joó Tibor, Almásy József a tanulmány jellegű publicisztikában, Lendvai István és Kunszery Gyula a szatira, a glossza, a gúnyvers nyelvén fejtették ki bátor állásfoglalásukat, Supka Géza, Máthé Elek, Tempefői, dr. Révay József a kultúrtörténeti tanulmányok aktualizálását űzték. De átterjedt ez a tendencia a kulturális, sőt a sportrovatra is. A lap szellemét áthatotta a német nácizmus gyűlölete. Munkatársai megragadtak minden lehető alkalmat és legális lehetőséget, hogy pellengérre állítsák a fasizmust. Végül meg kell emlitenünk, hogy mondanivalójuk hatékony kifejtésére a Magyar Nemzet szerkesztői új zsurnalisztikái műfajokat is teremtettek. Közöttük ki kell emelnünk a Szabó Zoltán irányításával 1939 júliusában indult és mindössze egy esztendeig élt Szellemi honvédelmet. 1940 júliusában a kormány - német nyomásra - megszüntette, de addig is fokozatosan korlátozta, sorvasztotta. Egy évig hétről hétre vasárnaponként, előbb egy teljes oldalon, majd csökkenő terjedelemben a magyar történelem és irodalom halódó és németellenes hagyományaiból meritve megszólaltatta a múlt idők államférfiait, költőit, hadvezéreit, régi népdalokat, népmeséket közölt, egykori rajzokat, metszeteket reprodukált. A cél: a nemzeti öntudat elmélyítése, a szellemi ellenállás ébresztése volt. 1939-ben indult a Magyar Nemzet néma rovata , amely szerkesztői üzenetek formájában válaszolt az olvasok tényleges és fiktív leveleire, olyan kéziratokra, dokumentumokra, amelyeket a szerkesztőség igen értékeseknek minősített, de pillanatnyilag nem látta lehetségesnek közlésüket. A szerkesztőség biztatta olvasóit ilyen kéziratok beküldésére - archivuma számára. Egyben kétértelmű észrevételek, utalások kíséretében nyugtázta az irások kézhezvételét. A rovatot Katona Jenő szerkesztette, és az mindössze fél évig működhetett. 1942-től hetenként jelentek meg a Korszerű jegyzetek . Szerzőjük Kunszery Gyula. Néhány soros, frappáns kis glosszákban (egy-egy alkalommal általában hét-nyolc kis irást szedett csokorba) pécézte ki a nyilas^ újságok otromba, primitiv tárgyi tévedéseit, zagyvaságait, magyartalanságait, képzavarait, elemi fogalmazási és stílusbeli hibáit. A gúny fegyverével tette köznevetség tárgyává a nagyhangú, műveletlen és tehetségtelen fasiszta újságírókat és az ostobaságaikat közlő színvonaltalan nyilas lapokat.
