Gedényi Mihály: Krúdy Gyula 1892-1976 (bibliográfia) (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, E. Sorozat 2. Budapest, 1978)
I. Bevezetés - Útmutató a bibliográfia használatához
2. Azonos című, de más tartalmú művek jelölése a) Azonos című, de más tartalmú cikkeket a cím után kötjellel kapcsolt kis betűvel különböztetjük meg egymástól. Pl.: Március-a. 1897. márc. 21. Március-b. 1916. márc. 15. Március-c. 1920. márc. 14. stb. b) Mint jeleztük, kb. ötven olyan elbeszélést ismerünk, amely később kötetek címadója lett. Ilyen esetekben a római számos megkülönböztetést alkalmazzuk: a címadó, eredeti elbeszélés kapja az I. jelet, a kötet a II. jelet. Pl.: Éji zene-I. /Elb./1913. dec. 21. ÉJI ZENE-II. /Elbeszéléskötet/ 1961. Sok esetben azonban szükséges a műfaji megkülönböztetés is: erre is a római számokat használjuk: Az arany meg az asszony-I. /színmű szövegkiadása/ Az arany meg az asszony-II. /színmű előadása/ Az arany meg az asszony-III. /opera-szöveg kiadása/ Az arany meg az asszony-IV. /opera előadása/, Az arany meg az asszony-V. /TV-film/ Előfordul, hogy az elbeszéléstől kölcsönzött kötetcím is kétféle tartalmat takar: Mákvirágok kertje-I. kisregény Mákvirágok kertje-II. /a kisregényt és 10 elbeszélést tartalmaz/ Mákvirágok kertje-in. /jelentősen módosított tartalommal./ Idetartozó különleges esetek: - Az elbeszélés eddig külön nem jelent meg, csakis kötetben, mégis kap I. és II. jelzetet, számítva az esetleges későbbi külön megjelenésére. - Hét szilvafa-I. /Elb./ 1903 és 1911 között több lapban és A FEHÉRLÁBÚ GAÁLNÉ c. kötetben is megjelent. De a HÉT SZILVAFA-II. c. kötet érdekes módon nem tartalmazza a címadó elbeszélést. Ugyanez áll a ZENÉLŐ ÓRA -I. elbeszélésre is. - A podolini takácsné megjelenése a következőképpen alakult: A podolini takácsné-I. /Elb./ 1901.Hét A PODOLINI TAKÁCSNÉ ÉS A TÖBBIEK-II. 1911 /kötet/ címváltozat: A PODOLINI TAKÁCSNÉ-II. 1914. /kötet 24 elbeszéléssel./ címváltozat: A PODOLINI TAKÁCSNŐ-II. 1915. /kötet 21 elbeszéléssel./ - A KIRÁLY PALÁSTJA. 1902. c. kötet hat fejezetre tagozódik, ebből a III. fejezet: Laczkfy, a székelyek ispánja később, mint önálló elbeszélés jelent meg a LŐCSEI KAKAS-EL c. kötetben. A regény tartalomjegyzékét nem közöljük, de ebben az esetben a tartalom felirat alatt e tényt közöljük és utalunk az első megjelenésére. - BUKFENC. 1919. (3) bővített tartalommal jelent meg, mert az előző kiadás 12 fejezetét a szerző újabb hárommal toldotta meg. Ezekből kettő: a XIV. Az útitárs halk hangja és a XV. Gyermektelenek már napilapban mint elbeszélés megjelent. Az önálló életet élő regény-fejezetnél is utalunk előéletére: L....
