Gedényi Mihály: Krúdy Gyula 1892-1976 (bibliográfia) (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, E. Sorozat 2. Budapest, 1978)

I. Bevezetés - Az eddig megjelent Krúdy-bibliográfiákról

mutatót. Barta András ezen kívül több kötetnél mint lektor is szerepel Ki jár az erdőn? (Magvető), Pesti levelek (Magvető) stb. A bennük közölt bibliográfiai adatok összeállításánál is hasznosították tájékozottságát és ismereteit. Kozocsa Sándor a Magyar tájak (Magyar Helikon) c. gyűjteményes kötetben tett közzé Jegyzetet a forrásokról. 1960 Barta András — A szerelmi bűvészinas (Magvető) kötetben ad bibliográfiát. Kozocsa Sándor — az Aranyidő — Templárius (Szépirodalmi) c. kötetben utószót és forrásmegjelölést ad. 1961 Barta András — az Éji Zenében (Magvető) a rendszeres bibliográfia folytatása, és a Mákvirágok kertje (Magvető) c. kötetben utószót ad bibliográfiai útmutatással. Gordon Etel — A tegnapok ködlovagjai (Szépirodalmi), jegyzettel az írások lelőhelyérőL 1962 Barta András A magyar jakobinusok — Ál-Petőfi (Szépirodalmi) forrásmegjelöléssel. Tóth László - Udvarhelyi Dénes — A lőcsei kakas (Magvető) és Ki jár az" erdőn? c. kötetekhez forrásanyag. 1963 Kozocsa Sándor A vörös postakocsi — öszi utazások a vörös postakocsin (Szépirodalmi), a Hét bagoly — Boldogult úrfikoromban (Magvető) és a Vallomás (Magvető) c. kötetekhez ad bibliográfiai tájékoztatót. 1964 Kozocsa Sándor A kékszalag hőse (Szépirodalmi) és A podolini kísértet (Szépirodalmi) c. kötetekben forrásanyagot ad. A Tóbiás Áron szerkesztette Krúdy világa c. műben külön fejezet ismerteti Kozocsa Sándor tollából a kötet-kiadások adatait. Barta András A madárijesztő szeretője (Magvető) és a Jockey Club c. kötetekben közöl bibliográfiai tájékoztatót. 1965 Barta András az Utolsó szivar az Arabs szürkénél (Magvető) c. kétkötetes miiben fejezi be az 1934-i alkotó évvel az 1959-ben megkezdett átfogó szépprózai forrásanyagot. 1966 Barta András az Álmoskönyvben részletes forrásmegjelölést ad. Kozocsa Sándor Az útitárs — N.N. (Magyar Helikon) c. kötetben forrásanyagot közöl. 1967 Barta András a Mohács (Szépirodalmi) c. és a Régi Pesti históriák (Magvető) c. kötetekben ad forrásmegjelölést. 1968 Barta András a Komédia (Magvető) c. színházi vonatkozású cikkeket és színműveket tartalmazó kötetben a bibliográfia már a nem-szépprózai írásokat is felöleli. Szabó Ede a Festett király (Szépirodalmi) c. kötet utószavában ad forrásanyagot. 1969 Kozocsa Sándor - a Bukarestben újból kiadott Szindbád kötetben is megjelent az eredeti kiadás bibliográfiai útmutatója. 1971 Tóth László - Udvarhelyi Dénes a Százgalléros (Móra) c. kötetben bibliográfiai útmutatót adnak. Sajnálatos tévedés folytán a kötet első elbeszélése : a Rákóczi jön nem Krúdy munkája. Az író éppen ez ellen az írás ellen tiltakozott levélben a kiadónál, hogy neve alatt „önképzőköri kísérletek" jelentek meg. (Tóbiás: Krúdy világa. 1964. 157 p.)