Pálmai Magda: Gondolat 1935–1937. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 7. Budapest, 1976)
Gondos Ernő: Előszó
A folyóirat produkcióját itt nem tekinthetjük át, ez külön tanulmány feladata. Legfeljebb kiemelhetjük e produkció, sőt a magatartás néhány jellemző vonását. A folyóirat vállalata a riasztás feladatát. Nincs száma a Gond olatnak, amely nc figyelmeztetne a nemzetközi fasizmus és a háború minket is fenyegető veszélyére. Híreket, információs összefoglalókat ad, szépirodalmi anyagán átüt a "tÖfnő béke" féltése. Es néven nevezi a veszélyt. Kelemen János idézi Romain Rollandot "... a történelem egyik, legválságosabb óráját éljük. Európa - s vele együtt az egész világ - a tűzvész előestéjén van... A hitleri Németország lázasan készülődik a támadásra... mérhetetlen erők szabadulnak rá a világra..." Radnóti tűnődik a folyóirat hasábjain: "Miről beszélhetek? tél jön, s a háború jön, " törten heverek majd, senki se lát.. . - férges föld fekszik szájamban és szememben - S testem gyökerek verik át. " Es amikor kitör a "próba háború" az Ibériai félszigeten, megint ő írja le: "De jönnek új hadak, ha kell a semmiből - akár a vad forgószelek - Sebzett földekről és a bányák - mélyéről induló sereg." A béke~ háborii " fasizmus " népi összefogá s gondolatköreiben versek és a publicisztika egész orkesztere szól a folyóirat hasábjain (Bálint György, Fodor József, Forbáth Imre, Méliusz József). A hazai antifasiszta összefogá s volt a Gondolat másik nagy, valójában leghangsúlyosabb témaköre. A Komintern kongresszusa arra kötelezte a kommunista pártokat, hogy stratégiájukat a fasizmus elleni harc követelményeinek megfelelően módosítsák. Tulajdonképpen a szövetségi rendszer kiterjesztéséről van itt szó. A népfront " legalább is első fokon - nem propaganda kérdés. Osztályok, társadalmi rétegek között az érdekek egyez tetése alapozza meg a politikai összefogást. A KMP stratégiája, amely az elbukott első után az új, második tanácsköztársaság kiharcolását célozza, alkalmatlannak bizonyult az adott helyzetben, hiszen a fasizmus elleni harc" ba a polgári rend fenntartásában érdekelt társadalmi erőket is be lehetett, és be is kellett vonni. Ezért a párt Ideiglenes Titkársága a fasizmus és a reakció elleni harc céljaként a demokratikus köztársaságot jelölte meg. A célul kitífzött új hatalom jellegéről tanulságos viták bontakoztak ki, s ezek meg is előzték, s mintegy elő is készítették a párt fenti állásfoglalását. A harcoló spanyol népfront tapasztalatai szolgáltatnak alapot az antifasiszta demokrácia kérdéseinek tanulmányozására. (Antal János, Berecz István álnéven) majd Révai József (V. jelzéssel) polemizál Mónus Illéssel, kimutatva, hogy Spanyolországban a polgárháború kohójában nem valami közönséges polgári hatalom jön létre, hanem demokratikus, népi hatalom, amelynek vezető ereje a spanyol munkásság. De te fab ula narratur l - írja jegyzete végén Révai, utalva a hazai harc céljaira.
