Pálmai Magda: Gondolat 1935–1937. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 7. Budapest, 1976)
Gondos Ernő: Előszó
Igen, "rólunk is szól a mesei" És a Gondolat rajta volt, hogy még inkább rólunk, a kor hazai problémáiról szóljon. A harmincas évek Magyarországán a társadalom, s egyben az antifasiszta összefogás talán legfontosabb, mindenesetre legvitatottabb ügye a földreform volt. Ezzel kapcsolódott ösz~ sze a falutaitatók és a népi irodalom, sőt egy népi politikai szervezet Ugye is. E kérdéscsoportok körül eleven viták, súlyos összecsapások alakultak. Lázár Vilmos, Molnár Erik (Szentmiklóssy) és Gyetvai Imre még az 1935-ös évfolyamban vitáznak a földreformról. Molnár Erik 1936-ban is. Es túlságosan lassan, nehezen alakult a megértés a földreformot sürgetők iránt. Az évtized közepén a "falukutatás" valóságos divat volt. Egyetemisták, cserkészekjírók és újságírók járták a falvakat, s közölték tapasztalataikat újságokban, folyóiratokban, később könyvekben. E mozgalom többféle módon tükröződött a Gondolat ban. Számos szociográfiát, elemző jegyzetet, riportot közölt a folyóirat maga is. Közli a Puszták népe egy részletét ( Egy heti munka címmel), majd Veres Péter és Darvas József könyveiből mutat be fejezeteket. (Darvas könyvét, a Legnagyobb magyar falu ~t a Gondo lat adja ki. ) Megjelenik Erdei Ferenc Szövetkezeti Napl ójának egy darabja. De a folyóirat érdeklődése természetesen túlterjed a falu kérdésein. Fokozott figyelemmel fordul a munkásosztály létproblémái felé (1. Vértes György és Mód Aladár írásait).Megjelenik a híres Visegrádi utca 22~24 című 5 " kollektív riport, majd a kifutókról, áruházi lányokról, kereskedelmi alkalmazottakról írnak szociografikus jegyzeteket a folyóirat szerzői. A Gondolat más módon, kritikákban is tükrözi a népiek mozgalmát. Az évtized közepén sorra megjelenő, felfedezésszámba menő "jelentéseket" népszerűsíti, s ha szükséges bírálja. Kiemelkedő írás Bálint György megrendült hangú beszámolója a Puszták né péről, és fontos figyelmeztetés, am it Erdélyi József középkori szellemet sugárzó verséről ( Solymosy Eszter vére ) ír. Figyelemre méltó Veres Péter Németh László-cikke és Molnár Erik polémiája Veres Péterrel. Egészében: a Gondolat elvbu és megfontolt munkája a népiek irányába jelentősen befolyásolta azt a folyamatot, amelynek során ez az irodalmi és politikai tekintetben egyaránt jelentős csoport eljutott az Uj Szelle m i F ront ~tól a Márciusi Front ig. A párt mai differenciált népfront politikájának alapjait ezekben az években vetették meg. Es a Gondolatnak a munkában jelentős szerepe volt. Mindez politika is, irodalom is. De természetesen nem meríti ki a folyóirat irodalmi tevékenységét. Schöpflin Gyula a második évfolyam 1. s zárná " ban Seregszemle címen fejti ki a folyóirat programját az irodalmi összefogásra. S ha végignézünk a repertórium névsorán,tapasztalhatjuk, hogy a program megvalósításában a folyóirat működésének néhány rövid éve alatt nagyot lépett előre. Ugyanezt mondhatjuk a lap kritikai munkásságáról is.
