Illés Ilona: A Tett 1915–1916. Ma 1916–1925. 2 x 2 1922. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 6. Budapest, 1975)

Előszó

Szorosan együttműködött a Ma köre a Bauhaus művészeivel; MoholyNagy László egy időben szerkesztőtárs is volt. Együtt jelentetik meg az Ui művészek könyvé

t, magyar és német nyelven, s Kassák külön MoholyNagy számot ad ki 1921 szeptember 15 "én. Bécsben a Ma a nemzetközi irodalmi avantgárdé fóruma is kivánt lenni, s ennek érdekében vette fel a kapcsolatot Moszkvától Párizsig, Berlintől Rómáig a szellemi élet hasonló törekvésű fiatal művészeivel. így szólalnak meg magyarul Apollinaire, Johannes R. Becher, Majakovszkij, Eluard, Ottokar Brezina, Ivan Göll, Henri Guilbe

aux, Franz Pfemfert, Ludwig Rubiner. A forditók javarészt a Ma munkatársai közül kerülnek ki: Gáspár Endre, Hevesy Iván, Kudlák Lajos, Kahána Mózes, György Mátyás, Franyó Zoltán, Barta Sándor, Reiter Róbert, Mihályi Ödön, Németh Andor, Szegi Pál tartoznak soraikba; 1923-tól a francia verseket többnyire Illyés Gyula forditja. Persze Magyarországon is maradtak munkatársai a lapnak. "Akik közülünk az abc egyszerű betűivel jelzik Írásaikat, azok valahonnan ablaktalan cellákból, pincék buvóiból küldik errefelé ^reménytelen^ sorsukat" " irja Kassák, a Ma 1920. jun. 1. ~i számában. Sajnos, a betűkkel jelölt írások jórésze ma már megfejthetetlen, talán a még élő írók maguk sem emlékeznek ilyen Írásaikra. A Ma átszűrte az izmusáramlatokat, a német expresszionizmust, a futurizmust, a születő dadát és a párizsi szürrealistákat. A holland aktivisták is tág teret kaptak a lapban. Ennek ellenére - mint már jeleztük a Ma kényesen őrizni igyekezett szellemi öntörvényüségét. Mihályi Ödönhöz irt egyik levelében Kassák jól érzékelteti szuverenitásuk védelmének indítékait: "Arról különösen megnyugtathatom, hogy a dadaistáknak a Mához semmi közük, bárha én a dadaistákat is egész máskép látom, mint maga. De lévén ők egy'másik konzervatív iskola

, semmi kedvem sincs hozzájuk tartozni és a Mát nem engedem alájuk kerülni..." (PIM Kézirattára.) Kassák müvészetszemléletét az irodalomban az aktivizmus, képzőművészetben elsősorban a konstruktivizmus jellemezte. Vissza a kaptafához cimü cikkében fogalmazta meg erre vonatkozó nézeteit (MA 1923. szept. 15. IX.évf. l.sz. 90-91.), majd a későbbiek során a Korunk

ban, Gaál Gábor felkérésére. (Az uj művészetéi. Korunk 1926. 89"102., és Éljünk a mi időnkben. Korunk 1926. 455-457.) Erezhetően az orosz konstruktivisták hatására reagált igy Kassák. A lap talán legjelentősebb teoretikusa, Kállai Ernő utolsó cikkeiben nemcsak elméleti alapvetését adja az irányzatnak, hanem meglátja benne a megmerevedés, a gépiesség veszélyeit is. A külfölddel való kapcsolat persze nemcsak átvételt jelentett, hanem átadást is. A Ma munkatársainak irásai rendre megjelennek azokban a folyóiratokban, amelyekből ők is átvesznek közleményeket. A Der Sturm 1924 júniusi negyedévi száma csaknem egész terjedelmében közli a Ma~