Kendéné Palágyi Erzsébet: Szép Szó 1936–1939. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 4. Budapest, 1974)

meggyőzés, az emberi érdekek közös elismerése, megvitatása, az egymásra utaltság szemlélete érvényesül. Fellépésünkkel, Írásaink­kal, gondolatainkkal, értelmességre hivatkozó hitünkkel az emberi egység igényét próbáljuk ismét életre hivni, a réginél fejlettebb egy­ségre tartó haladottabb igényt, a modern, maga _ magát fegyelmező, rendfoglaló szabadságot. " 3. Mint a programcikkből is kiviláglik, a Szép Sző nem csupán, s mi több: nem is elsősorban irodalmi lap kivánt lenni. Tartalmában az ideológiai, a közéleti s a társadalomtudományi kérdések domináltak ­annak ellenére, hogy szerzői gárdájának többsége művészi és irodalmi érdekeltségű. A lap kimondva - kimondatlan a Nyugat ellenzékeként lépett fel, bí­rálva annak egyre inkább elzárkózó, igaz: a kultúra védelmét, s a humá­num megőrzését célzó befeléfordulását. A Szép Szó szerkesztői program­ja "gyakorlatias" volt, az elzárkózást, az "elefántcsonttorony" szemléle­tet - mint ez a Bóka László és Gáspár Sándor közt a folyóirat hasábjain lezajlott vita is tükrözi /1. a repertórium 12-15. tételeit; továbbiakban: 1. a tételt/ - elvetette, az Írókhoz, költőkhöz méltatlannak tartot­ta; az "Írástudótól" azt várta, hogy az aktivan vegyen részt kora szel­lemi és politikai életében, állásfoglalásaival szolgálja a humánum, a haladás ügyét. 3.1« A szerkesztőknek ez a felfogása nemcsak elvárásként érvénye­sült. Tudatos koncepció volt, amely módszeres következetességgel töre­kedett arra, hogy viták formájában tisztázza a kor aktuális kérdéseit. Ilyen volt például a Remenyik Zsigmond és a folyóirat mecénása, a nagy­tőkés Hatvány Bertalan közti eszmecsere az európai államok szövetségé­ről /1. a 1006, 1020, 1027. tételeket/, vagy az a vita, amelyet a szer­kesztő, Ignotus Pál: A liberalizmus házi reformja c. tanulmánya váltott ki/1. a 1007. és 1011. tételeket/. E "belső polémiák", amelyek a Szép Szó munkatársai közt zajlottak, egyébként jól érzékeltetik azt a szellemi légkört, azokat a politikai eszményeket, amelyek a lap arculatát általá­ban jellemezték. 3. 2. A viták másik csoportja "extenzívként" jellemezhető. Itt min­denekelőtt a föld- és parasztkérdéshez kapcsolódó, s rendszerint más orgánumokkal polemizáló megnyilatkozásokra gondolunk, amelyek közül messze kiemelkednek K. Havas Géza éles logikával, nagy tárgyi tudás­sal megirt cikkei, tanulmányai. E vitairatok egy része a reakció által sugallt s a parasztság dezorientálását célzó kiadványok leleplezése volt, más részük viszont a népi irók által elindított falukutató mozgalom ter­mékeivel foglalkozott. Ez utóbbi írások többsége ugyan nem egyszer jo­gosan mutatott rá a népi irók némelyikének ideológiai tévedéseire, ugyan-

Next

/
Thumbnails
Contents