Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1848.

5-502 Petőfi-Könyvtár válaszoltam volna Petőfi versére: „Sándor öcsém, te minden versedben szabadságunk elnyomói, ellenségünk vérét szomjazod ; te keservesen panaszkodál, hogy nem akkor születtél, midőn alkalma volt a magyarnak dicskoszorut szerezni a harczmezőn. íme most nyakunkon a háború, minden ép karra szüksége van a hazának, — te katona voltál, gyermeked nincs, — s roppant kardod, mellyel a márcziusi napokban annyira csöiömpöltel, még is hüvelyében rozsdásodik. No de azért édes öcsém, nem irigylem költői babérodat. Egy önkéntes".*) A fenti csillag alatt ez a megjegyzés áll: „Mi ismervén Petőfinek e részbeni gondolkozását, ő azt tartja, hogy a ráczok elleni csatárzás nem szabadtágháboru, s ezért nem akar abban részt venni." Szeptember 10. Népelem. 61. sz. 241. lapon olvassuk, hogy midőn ugy ministereink (Batthyányi és Deák) mint az országgyűlés küldöttjébe sikeretlenül járt Schönbrunnban szept. 7-én a királynál a katonaság, a Jelasics és a déli lázadás ügyében : az egyenlőségi társulat szept. 8-iki közgyűlésében elhatározta „hogy aláiiást nyit honvédi seregre, fővezérül választatott Perczel Mór, segédekül Kovács Ferencz, Hatvani, Huvarik és Gajzágó (Salamon); századosoknak : Bangya, Nyiri-Terczel Vincze, Mérei (Mór), Ágoston, Antal Mihály, Petőfi, Vasvári Pál, Csernátoni (Lajos, Funták. (E felhívás azonban, mert az országgyűlés szept. 12-én egy más, az egész hazára kiterjedő toborzó felhívás kibocsátását határozta el, abba maradt.) Ugyanezen az ülésen Madarász József indihányára megválasztották az állandó bizottmány tagjait is, melynek az a hivatása volt, fölváltva 6—6 órát ülni egy aranykéz-utczai kávéházban, hogy „az események felett virasszon". Az állandó bizottnány tagjainak névsorában ott\an a többek közt Petőfi és — Zer fy neve is. Szeptember 17. Életképek. II. 12. sz. 370. 1. September 10 1848 — „Jöj el \égre valahára, te határozó, te nagy óra" kezdetű költeménye.