Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)
1848.
472 Petőfi-Könyvtár gróf Zichy Ferencz és pestmegyei pénztárnok Hajós Menyhér polgártársakhoz, kik a választáson jelen levén, a követválasztásnak szemmel látott érdektelen tanúi; most tehát szorítkozom egyedül személyemre szórt diszes epithetonokra. Ön engem gőgösnek mond: minden czim megillet inkább, mint ez, gőgös kevélységről ugyan soha meg nem rovattam, kérdezzen meg ön bárkit pesti ismerösim közül. Ön engem butának mond: igaz, hogy teremtő észtehetséggel s roppant tudományossággal nem dicsekedhetem, de hiszen 1 ön fejének sem kell abroncs, én szeretem hazám úgy, mint ön, de még talán jobban ; mivel engem hazámhoz több érdek csatol, van tiszta felfogásom, tisztább, mint önnek; van jellemem, szilárdabb, mint öné; lalán több képzettséggel is hízeleghetem magamnak a tanok minden ágában — a költészetet kivéve — mint ön, talán én is ismerem a nép szükségeit, mint ön, talán én is csak úgy nép közé tartozom, mint ön, vagy talán nemességem miatt nem is vagyok képes fölfogni a nép érdekeit ? Ön nagyon elbízott, de mibe, abban, hogy a Pegazus farkába ön is fölkapaszkodott. Ön, barátom, nagyon hiu, a fölöttébb hiúság pedig higvelejüséget föltételez. Ön azt is mondja, hogy én Szluha teremtménye vagyok. Nem tagadom, hogy Szluha Imre főkapitánysága alatt, előbb mint városi főjegyző, később mint kerületi tisztv,selö szolgáltam, de hogy nem voltam szoigalelkü, lábnyaló, megmutatja a következmény, mert én neveztetém elnökévé azon kerületi bizottmánynak, melly a pákai gazdálkodás körüli visszaélések kipuhatolásával megbízatott, továbbá a XXV. t.-czikk nyomán népképviseletre alapított hármas kerületi közgyűlés két hivatalra kijelelt, s a hármas kerületek választó testülete, hármas kerületi közhivatalra föl is választott, ha követnek ki nem kiáltatom. Ön „czine mintye"-t is emleget. Barátom, az oláh ezt akkor mondja, mikor ellenfelét orozva akarja leverni. Hát még illy alávaló gondolat is fordulhat meg ön agyában ? Keblem illy nemtelen boszut nem ismer. Ha velem baja