Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1847.

Petőfi Napjai: 1846 333 Az első szerelem szép idejének letűnte, természetes, hogy még most is fájdalmasan él a költő emiéjében ; ezen fájdalmas visszaemlékezést az utolsó versszak igen élcthün, igen meghatólag adja elő: Ah, szép idők ! ti elmulátok, És mindörökre tán ; Már nem terem számomra többé Sem sonka, sem leány. Ismét mily gyöngédség — a sertésvilág iránt, hogy először jön a sonka, ugy a lány: porcus praecedit. — Most következik : Ambrus gazda. Ezen költői beszély két részre szakad: elsőre és másodikra. Az első rész első szakaszában a darab hőse (Ambrus gazda) iszik, mert felesége elkergette őt hazulról; ugyanezen rész második szakában mindezt kifecsegi a szolgáló. A második rész első szakaszában Ambrus gazda ismét iszik, mert felesége ismét elkergette hazulról; ugyanazon rész második szakaszában mindezt ismét kifecsegi a szolgáló. Igy hát a második rész az elsővel mindenben megegyezik: bis repetita piacent. — Elég a csömörig! A nevezetes költemény, melyhez most jövünk, azon időbül való, midőn a Honderű még aranyokkal fizeté Petőfi verseit. Czime: Az alföld; — tartalma: azon laposság, mely az alföldet bélyegzi. Miért erőlteti magát Petőfi ur szép leírásokban ? Ez neki gyönge oldala; elégedjék meg inkább oly nevezetes lélekállapotok rajzolásával, mint p. o. az imént előfordult Ambrus gazda részegeskedése . . . . Petőfi mester ily lélekállapotok elöhozásában, pedig nem csak in theoria, papíron; — ő azonnal életbe is lépteti. Most jön : Szobámban. Esős idő van ; szürke a meny, Mint a bakancsosköpönyeg. Tudnivaló dolog, hogy nagy irók munkái tele vannak lefolyt életökre vonatkozó czélzásokkal; ily elmés czélzás itt a bakancsosköpönyeg, mely arra emlékezteti az olvasót,