Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)
1846.
210 Petőfi-Könyvtár Ezekről hallgatok, s jövő levelemben költő többi munkáira térek át. (Folytattatik.) Október 31. Életképek. II. félév. 18. sz. 562. lapon „Petőfi Sándornak" czimmel Medgyes Lajos a köv. czikket irja : „Hallom : ez országgyűlés alatt szándékozol Erdélybe jőni. — Nem tudom — mert hivatal és családi élet köt le lesz-e módom veled személyesen szólhatni; olvasd azért a' nyilvánosság útján ezen sorokat, mellyek Írására egyfelől tisztelet irántad, érdek más felöl 's buzgalom költészetünk iránt hivának fel. Csokonay halálával a' nép költő nélkül maradott. A' dal, melly szerelmét az ösztön ködéből fölemelje; a' dal, melly lakomáiban túláradt kedvét lágy harmóniába olvasztván, vad elvetemüléstől megóvja; a' dal, melly sze.lemét a' zsibbadt puhaság öléből a' természet magassztoságának élvezetére s szabadságra 's honszeretetre éleszsze; a' dal, melly a' népet az állatvilágból az embervilágba bűvölje föl — Csokonay sirján elhangzani látszott. — Költőink, kik azután énekeltek, vagy idegen nemzet érzelmeinek voltak utánzengői, vagy a' szivet a' főben lenni gondolván, verseiket mesterkélt formák közt elvont eszmékben irták, vagy mint világraható lángelmék, lelkük szikráit annyira magasban hintegeték, hogy a' nép gyönge szeme vagy észre sem vette, vagy lidércznek gondolván, ijedt hidegséggel borzadott attól vissza. — Valóban a' nép fölött a' tündér fátyol, mit a' dalárban felbukó szellemkezek fonának, Csokonay után szétfoszlott, 's ott állott az kopasz meztelenségben az emberiség sugára nélkül. Kedélye, mint harmatos rózsabokor lanyha kebel szárnyaitól, a' dal édes zengzetére, örömtánczra nem hevül. Legjelesebb költőink, kik tagadhatlanul, nemzeti irányban dolgoztak, sem tudnak egészben átmenni a' nép életébe. Daljaik nem azzal a' magával ragadó lelkesedéssel énekeltetnek, mint a' Csokonayéi. Mi ennek lélektani oka? ha criticusaink fölfejtenék, igen szeretném I . . . . Te zengedeztetéd meg, tisztelt barátom, legközelebbről