Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

Petőfi Napjai: 1845 103 lehet aztán e tömérdek gyűlölséggel a critica iránt azon kíméletlen és valóban méltánytalan kifakadásokat összeegyeztetni, miket szerző a jelen számban is Sujánszky s Badacsonyi ellen intéz, ezt fejtse meg, aki szerzővel kezet fog ez iránti véleményekben." Julius 29. Honderű. II. 4. sz. 76. lapján: „ — Zöld Marczi, Petőfinek ez olly tele torokkal hirdetett színmüve, a biráló választmány által egyhangúlag — elvettetett. — A bírálók szerint sem drámai erő, sem cselekvény, sem jellem, sem egység, sem morál nincs benne, s mindössze is némelly helyen körmönfont magyarság, nem rosz dialóg, de ez is, mint átalában az egésznek nyelve, minden költészet, minden nemesítés nélkül, merő nyersen. A darab, mondják, nem is Zöld Marczinak, hanem Becskerekinek volna nevezhető. Az egészen még igen nagy éretlenség tűnik föl, ugy hogy még csak olvasásra sem tartatik méltónak. Az iró múzsája, mint legtöbbnyire, nagyon alant repked. Abban egyébiránt még magában semmi sincs, hogy P. darabja egyhangúlag elvettetett, mert hiszen igen jó lyricus stb. lehet valaki anélkül, hogy drámaíró volna; de P.-re ez azért leend alkalmasint különösb hatással, mert ez ifjú kezdő már is rendkívüli universalis genienek mondja és irja magát a szépirodalom körében. Ámbár a szépirodalom mezején legújabban is igen nem szépen viselte magát, midőn az irodalomban hallatlan arrogantiával egy Sujánszky ellenében oly nyilatkozatot engedett magának. Igen szép dolog az önérzet és férfias büszkeség: de illy hetvenkedés, éretlenség, féktelen szerénytelenség, sőt. . . már ez mégis sok P. szépen halad a kegyeletekben. A koszorús Garayn kezdé, más érdemeseken folytatja paczkázásait, remélhetni hogy majd Vörösmartyn végzendiS mi az oka, hogy a kegyeletek illy lábbal tapodását összetett kézzel elnézi az egyetemes journalistica ? Szomorú dolog, s gyalázat, hogy ily önbőrükben nem férők által ekkép sértegettetni engedjük koszorúsainkat — szótlanul ujabb arrogantiákra merészitve őket. Szomorú dolog, hogy