Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Lenkei Henrik: Petőfi német fordítói

Petőfi német fordítói 31 helyeselnünk kell. Annál igazabbnak, költőibbnek és művészibbnek keil tekintenünk azt a válogatott kirakatot, melyet Neugebauer az óriási termékenységből elénk tár. Semmiféle más Petőfi-forditásból nem csap meg ügy Petőfi költészetének zamatja, földszaga, mint az övéből : „Befordultam a konyhára", „Füstbe ment terv", „Pál mester", „Szeptember végén", „A magyar nemes", „A Tisza", „Csatadal", „Dalaim", „Nemzeti dal", „Anyám tyúkja", „Pató Pál", „Falu végén kurta korcsma", „Reszket a bokor", „Föltámadott a tenger",— hogy találomra emeljek ki csak egynéhányat a pompás gyűjteményből, — valóban méltók legnagyobb költőnkhöz. Nincs bennök egy szó felesleg, egy kényszeredett rím, egy trivialitás. A hűséget gyönyörűen egyesitik a szépséggel. Petőfit is éreztetik, német költeményeknek is beillenek. Itt Petőfi valóban meglelte a maga tolmácsát, a maga rézmetszőjét. Mégis ha osztályozni kívánjuk a különböző hangú, lendületű, hőfokú és tartalmú fordításokat, melyek a fordító erejét is különböző módon teszik próbára, úgy tetszik, mintha a dalfélék, a genrek és a leírások váltanák ki legnagyobb vegyrokonsággal Neugebauer tehetségének elemeit, mintha Petőfi költői skálájának gondolati és pathetikus hangjai kevésbé rezegtetnék meg az ő akkordánsait. A hiányok és szeplők azonban valóban szépséghibák s annál fényesebbeknek tüntetik fel a javarészeket. Ezekkel Neugebauer nemcsak Petőfit tette a németek előtt igazi klasszikussá, de