Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Vikár Béla: Petőfi az északi népeknél

Petőfi az északi népeknél 255 Vagyis : Első szerelmem sirba dőlt, búm mint hold áll a siron őrt! Egészen más kép. Petőfi búja holdvilág, új szerelme nap. Itt pedig a holdból temetőőr lesz. S így halványul a holddal együtt maga Petőfi is. 34. Serenad. (Puszta föld ez, ahol én most járok.) Ugyanaz, amelyet Thurah „Trylleriet" czímen fordított. Kertbeny „Liebeslied"-je sugallhatta svédünknek ez új czímet. A szövegben elég szabadon mozog, amennyire tőle telik. De annál vakmerőbben végez nagy műtéteket, jobban mondva: mű-tönkretéteket Petőfi lángleikének csodaszép szülöttein. Csoda, hogy belé nem halnak. 35. Síatdrdngen. (A kisbéres.) Kertbenynél r

1) Der Grossknecht. Fordítónk annyira hozzá van lánczolva német forrásához, hogy még sajtóhibáját is átkölcsönzi. A harmadik versszakban : Kiált akisbéres: „Cselő, Csákó, cselő 1" S a szekérből a nagy ostort veszi elő. Kertbenynél : „Cselő, Csákó !" ruft der Grossknecht, und er langet Nach der grossen Peitsche, die voll Knöpfe pranget. Fordítónknál szakasztott így : Cselő 1 Csákó' ! ropar hurtigt han och nappar 1 sin laange piska, tätt besatt med knappar. ») 15. és 16. 1.