Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Vikár Béla: Petőfi az északi népeknél

256 Petöfi-Könyvtár Vagyis : Cselő, Csákö, kiált vidáman és hozzákap hosszú ostorához, sűrűn berakva gombokkal. Sajna, ily gombokkal, melyekről Petőfi mitsem tud, vannak sűrűn berakva Kertbeny fordításai. Ridderström, vakon követvén Kertbenyt, csak ennek mása lehet. így van a jelen esetben is, az egész költeményen végig. A többivel most már nem is foglalkozunk egyenkint. Csak czímüket említjük és Kertbenyhez való vonatkozásukat érintjük : 36. Krogbild. (Falu végén kurta kocsma . . .) Kertbenynél is : Schenkenbild. 37. Moster Sari. (Sári néni.) A refrénben enyhíti némileg a Kertbeny vastag hibáját, akinél Sárikámból, húgomból szintén Sári nénike (Mühmchen Sári) lesz. Itt legalább szép Sári van. 38. Den gode läraren. (A jó tanitó). Petőfi jó tanítóját a rossz fordítók alaposan megcsúfolják. Mint Kertbeny, Ridderström is kihagy belőle két egész versszakot (a 12. és 14-iket). De a meglevőkben sincs köszönet. Legbotrányosabb közös bűne a kettőnek a szerencsétlen tizenharmadik versszak, ahol Petőfi jó emberét egyszerűen lóemberré teszik; Petőfi : Mert szörnyen jó ember volt az Istenteremtette. Kertbeny : Ach, ein Kerl war's, ein erschrecklich guter, Ei, wie nur ein Pferd!